Magyar Napló

Kerék Imre: Édes ősz

Feslő-foszló sárga rózsák,
vadszőlőlevél-pirosság;
ért bilingjén a szőlőnek
selyemhálót pókok szőnek.
     Ősz, ősz, édes ősz.

Csókát, seregélyt vendégel
a kert, megterítve széjjel:
szilva, dió, aranysárga
barack, se szeri, se száma.
     Ősz, ősz, édes ősz.

Rozsdáll a fű, kardja kókad,
nyomán rézorrú rigóknak;
foszladozó öreg fákra
borul a menny azúr sátra.
     Ősz, ősz, édes ősz.

Vadgesztenyék rőtszín csúcsa
ejti lombját hullton-hullva.
Aranypénzt csörget a nyárfa,
hajnalra fagy zúzmarázza.
     Ősz, ősz, édes ősz.

Bár villódzó arany pászmák
befonják a rét virágát:
aggodalmad szórd a szélbe!
Cihelődj már, szív, a télre!
     Ősz, ősz, édes ősz.

 

Címke:
KAPCSOLÓDÓ TARTALMAK

Vissza az oldal tetejére