Magyar Napló

Megjelent a Magyar Napló novemberi száma

15_11_B1_kis méret

A Magyar Napló novemberi lapszáma számos lengyel vonatkozású írást tartalmaz: Kovács István történész, polonista, költő Lengyelország függetlensége 1918. november 10-iki kikiáltásának történelmi előzményeiről írt lapkezdő jegyzetet, s az évforduló alkalmából a Civil Összefogás Fóruma szervezésében idén több mint 150 magyar kel történelmi zarándokútra Krakkóba, hogy részt vegyen többek között az országos jelentőségű ünnepi felvonuláson. Lengyel írónők (Małgozata Karolina Piekarska, Anna Nasiłovska prózaírók és Anna Piwkowska költő) műveiből közlünk összeállítást Konrad Sutarski bevezetőjével, akik a Lengyel Íróegyesület képviseletében látogatnak Magyarországra a Magyar Írószövetség vendégeiként november 23–28. között. Az Íróegyesület 1988–89 fordulóján létesült a kommunista Jaruzelski-rezsimmel szembenállva, és mások mellett a két Nobel-díjas lengyel író, Czesław Miłosz és Wysłava Szymborska is csatlakozott hozzá.

20130417_kovacs_istvan_lengyel_nagykovetseg_008

Kovács István esszével is jelentkezik a lapszámban Egy barátság párkulisszatitkai címmel. Az írás a fiatal polonista történésznemzedék jeles képviselőjének, Mitrovics Miklósnak A magyar–lengyel kapcsolatok dokumentumai 1957–1987 című kötete nyomán készült, és többek között megtudhatjuk belőle, miért volt annyira terhes a Kádár-rendszer számára a magyar–lengyel „barátság”.

 

Ferdinandy György_foto schaaller zsuzzsa_150

Nemrégen köszöntöttük Ferdinandy Györgyöt, a kispróza nagymesterét 80. születésnapja alkalmából a Magyar Írószövetségben. Összeállításunkban olvashatjuk Oláh János, Szentmártoni János és Csender Levente személyes hangvételű laudációját, a szerző pedig újabb jegyzeteivel jelentkezik: közülük az egyik legérdekesebb a Képünk a nyugati sajtóban című, amelyben az újabb kori népvándorlásról szólva bemutatja, miként igyekeznek a nyugati médiumok megrendelt bizonyítékokkal Magyarországot negatívan beállítani. 1956-ra emlékezve közöljük Ircsik Vilmos Szökevények című novelláját, amely érzékletesen ábrázolja, hogy mi játszódik le egy néhány éves gyerekben, akinek az apja „a demokrácia megdöntésére irányuló összeesküvés” miatt évek óta börtönben ül, és erről nem lehet beszélni. Novellával szerepel továbbá Csender Levente és Doncsev Toso.

 

Csender_Levente

Csender Levente világának ironikus és groteszk jellemzőit veszi számba elemző dolgozatában Varró Annamária. Verssel jelentkezik Bíró József, Loschitz Ferenc, Nyilas Atilla, Oláh András, Várnagy Márta, Vasadi Péter és Turcsány Péter, aki néhány héttel váratlan halála előtt bocsátotta rendelkezésünkre a kéziratát.

 

 

falusimarton

Külön figyelmet érdekel Falusi Márton esszéje, a Polisz és média, amelyet a hagyomány, a közösség és az egyén felszámolását célzó infokommunikációs hatalmi működésnek szentelt, árnyaltan megrajzolva ennek a folyamatnak a szellemi, filozófiai hátterét. A Nyitott Műhely novemberi vendége az idén hetvenéves Cseke Péter irodalom- és sajtótörténész, szociográfus, aki 1993-ban másokkal együtt elindította a magyar nyelvű újságíróképzést Kolozsváron; az ő sokrétű munkásságáról beszélgetett vele Józsa István.

 

Könyvszemle rovatunkban Kiss Benedek újabb köteteiről, Dsida Jenő, Sinka István költészetéről, Várkonyi Nándor szellemi hagyatékáról és Tóth Sándor legújabb kötetéről olvashatunk kritikákat. A lapszámot Molnár István festőművész munkáival illusztráltuk.

publikálta:
430 publikáció

KAPCSOLÓDÓ TARTALMAK

Vissza az oldal tetejére