Magyar Napló

Megjelent a Magyar Napló szeptemberi száma

A szeptemberi Magyar Napló élén szerepel Salamon Konrád tanulmánya, amelyben Németh Lászlónak és Márai Sándornak a népi–urbánus ellentétről, koruk szellemi és politikai életéről, valamint a Horthy-korszakról vallott nézeteit veti össze. Mórocz Gábor tanulmányában Németh László A Nyugat elődei című esszéje eszmetörténeti kontextusának értelmezéséhez kínál szempontokat. Falusi Márton A nemzeti irodalomtörténet-írás esélyeiről című, készülő kötetének részletében a „haza” és a „haladás” elbeszéléseinek egymással vitatkozó irodalomtudományos keretrendszereit vizsgálja. Csapody Miklós esszéjében a nemrégen elhunyt Kántor Lajos kolozsvári irodalomtörténésztől, a Korunk főszerkesztőjétől búcsúzik. Szerkesztőségünk két írással emlékezik a 90 éve született Sánta Ferencre: Lajtos Nóra az író novelláinak televíziós feldolgozásait elemzi, és interjút készített Szinetár Miklóssal, a Halálnak halála című tévéfilm rendezőjével. A Nyitott Műhely rovatban Zsille Gábor kérdezte Csontos János írót, költőt újságírásról, filmezésről és építészetről, földi létről és túlvilágról. Az összeállításban továbbá Csontos János, Győri László, Kántor Zsolt, Kalász Márton, Kiss Benedek, Lázár Balázs, Oravecz Péter, Petőcz András versei, a Jávorszky Béla fordításában és szerkesztésében frissen megjelent Örökség című finn versantológia egyes darabjai, valamint Ferdinandy György, Király Farkas, Vincze Ferenc prózái szerepelnek. A Könyvszemle rovatban a Zieleni się drzewo pokoju (A béke fája kizöldül) című európai versantológiáról, Nagy Zsuka küllők, sávok, Csernák Árpád A doboz és Urbán Péter Kóborlók című kötetéről olvashatunk kritikát. Lapszámunkat Orosz István grafikusművész alkotásainak reprodukcióival illusztráltuk, akivel Oláh Katalin Kinga készített interjút.

publikálta:
379 publikáció

KAPCSOLÓDÓ TARTALMAK

Vissza az oldal tetejére