"Hatványozott lét - ez a fő célkitűzése A törpeóriás c. regény főhősének, a nyomorék, s ráadásul még különleges értelmi képességekkel is megvert ifjabb Tegzés Edének. Egy élettel semmiképpen sem éri be. Minimum három, egymástól gyökeresen eltérő sorsot harcol ki magának: egyszerre fut be figyelemreméltó bűnözői karriert, s ragad meg minden lehetőséget, hogy az állam alkalmazottja legyen - hol hivatalnok, hol katona, hol kém, hol pedig költő stb. (...) ő maga választja ki még a számára legmegfelelőbb társadalmi berendezkedést is, amely történetesen a szocializmus. Jól illenek egymáshoz." (Lajta Erika)
"Lajta Erika regénye szatirikus regénynek nevezhető. Lazán kötődő rövidtörténetek sorából áll, frappánsan modellálva az utóbbi évtizedek Magyarországának jellegezetes színtereit, a közelmúlt jól ismert atmoszféráját, közös társadalmi tapasztalataink abszurd elemeit. (...) A groteszk epizódok egy nem kevésbé groteszk figura - bizonyos fokig Günter Grass A Bádogdob c. regényére emlékeztető törpe - életrajzának, pályafutásának eseményeit képezik. Vagyis egy periférikus helyzetben lévő, mindenre egy sajátosan kívülálló - ám a szituációk meghatározó erején nem túllépő - pozícióból tekintő és eszerint értékelhető szereplő bőséges humorral átitatott kalandsorozatával találkozhat az olvasó." (Eisemann György)
"... a tudományos fantasztikum, illetve a modern utópia világában vagyunk (...) A főszereplő alkati és mentalitásbeli, tragikomikus paradoxona a szövegformálás minden tényezőjére kihat, s Lajta Erika elismerésre méltó stiláris biztonsággal engedelmeskedik annak a késztetésnek, melyet a maga alkotta figura diktál tollának. Oly erős a személyiség- és társadalomkritikai koncepció, hogy e roppant tágas, tulajdonképp univerzális (fejlődés- és bukás-) regénynek igencsak zárt, behatárolt a kis fejezet-ketrecekre oszló tere - ideje pedig az a relatíve kurta életidő, mely egyben a teljes teremtettség kozmikus időíve is." (Tarján Tamás)
