Magyar Napló

Megjelent a Magyar Napló áprilisi száma

A Magyar Napló áprilisi számának írásait a Magyar Költészet Napja alkalmából válogattuk. Élén verseivel emlékezünk a tíz évvel ezelőtt elhunyt Lászlóffy Aladár költőre. Cs. Nagy Ibolya esszéjében Farkas Árpád költő kései lírájával foglalkozik: „A költő számára nincs hittel átélt transzcendens, szakrális menedék, ilyen kapocsról nem beszélnek a versek: de menedék, megtartó erő az »angyalszárnysurrogásos« költészetbe vetett hit.” Kabán Annamária Kovács András Ferencnek azokat a verseit elemzi dolgozatában, amelyek Mozart-művekkel, elsősorban azok szövegkönyvével, illetőleg Mozart életművének és alkotótevékenységének fontos mozzanataival folytatnak párbeszédet. Az idén is megjelent Az év versei antológia történetéről, műhelytitkairól Simon Adri kérdezi a kötet szerkesztőjét, Zsille Gábort. Tardy-Molnár Anna, a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója a szervezet ösztöndíjairól, a művészetszolgálat és az értéktudatosítás feladatairól ír újabb programjaikról szóló beszámolójában. Jánosi Zoltán Oláh János íróról, költőről, a Magyar Napló Kiadó korábbi vezetőjéről készített monográfiáját Papp István Géza értékeli esszéjében: „Később ismertem fel Oláh János sokoldalúságát, melynek révén több nemzedék – így a máig hozzá kötődők – példaképévé is vált. (…) Jánosi Zoltán e munkája (…) bizonnyal alapmű lesz a további megközelítések, későbbi korszakelemző áttekintések számára.” Lajtos Nóra a 90 éve született Czine Mihály irodalomtörténészt méltatva írja: arra „tanította egyetemi tanárként tanítványait, hogy mint jó kertészek, óvják, védjék meg a nyelvében »ragadt« magyarságot, határon innen és túl.” Szentmártoni János Kodolányi János íróra emlékezik esszéjében, akinek idén ünnepeljük születésének 120. évfordulóját. A lapszámban továbbá Finta Éva, Kemenes Henriette, Lackfi János, Makkai Ádám, Mezey Katalin, Pajor András, Tarbay Ede, Vass Tibor versei, valamint Bogdán Emese, Boros Erika, Szakács Réka és Vári Attila prózái szerepelnek. A Nyitott Műhely áprilisi vendégével, Vári Attila Prima- és József Attila-díjas íróval, költővel, filmrendezővel pályakezdésről, erdélyiségről, a Forrás-nemzedékről, a magyar nyelv állapotáról, értékvesztésről és a groteszk világlátásról Stifner Gábor beszélget. A Könyvszemle rovatban Kovács István Shakespeare a Corvin közben, Kabán Annamária–Mózes Huba Tárt kapukhoz fényösvény viszen. Dsida Jenő költészete és műfordításai, Lackfi János Emberszabás és Végh Attila A víz arca című kötetéről olvashatunk. Lapszámunkat magyar költőkről mintázott és műveik ihlette alkotások reprodukcióival illusztráltuk.

publikálta:
524 publikáció
Avatar

KAPCSOLÓDÓ TARTALMAK

Vissza az oldal tetejére