Magyar Napló
Nincs megjegyzés

Megjelent a Magyar Napló szeptemberi száma

A Magyar Napló szeptemberi számában újabb Kodolányi Jánosról szóló tanulmányt olvashatunk, amelyet Bertha Zoltán irodalomtörténész írt, aki az író első regényét, a Szép Zsuzskát értelmezi: „a bartóki szintézis jegyében talán Kodolányi az első, aki kivételes szuggesztivitással teremt regényműfajt a folklorisztikus ősiséget, az archaikus népi hiedelemvilágot, a keresztény misztikát s az egyetemes modern (huszadik századi) emberi elidegenedés egzisztenciális világkorszakának főélményét organikusan összeötvözve.” Bolla Eszter Szegedi-Szabó Bélával készített kis interjút a szerző könyvhétre megjelent meseregényéről, a Hangyabefőttről. Mezey Katalin és Gróh Gáspár a hetvenedik születésnapját ünneplő Tóth László költőt, írót, művelődéstörténészt és műfordítót köszönti: „Tóth László világképében (…) – megtapasztalva a pozsonyi-komáromi és a budapesti kisebbségi sorsot – nem állt szemben a lesajnálva emlegetett népben-nemzetben gondolkodás az alanyban-állítmányban gondolkodással. Amit e (hamis!) dichotómiában mutatkozó kettős egyoldalúság jelentett, benne kiegészítették egymást” (Gróh Gáspár). A lapszámban továbbá Ágh István, Kalász Márton, Miklya Zsolt, Murányi Zita, Konrad Sutarski, Vörös István versei, valamint Abafáy-Deák Csillag, Mirtse Zsuzsa és Ilmar Taska prózái szerelnek. Összeállításunkban újabb két, Nagy Gáspárról szóló tanulmány kapott helyet: Polák Istváné és Tóth Lászlóé; Tóth László a hasonlóság és a másság élményét vizsgálja a költő gondolkodásában, aki alaposan tanulmányozta a közép-európai irodalmakat: „értelmezésében Közép-Európa elsősorban közös sorsot, az itt élő nemzetek és népek közös sorsát jelentette, azt a tudatformát, amelyet a személyiség háttérbe szorítottsága, a beszűkített mozgástér és a jövőtlenség egyfajta képzete alakított ki.” A Nyitott Műhely rovatban Jávorszky Béla műfordító kérdezi Ilmar Taska írót, filmproducert, rendezőt és forgatókönyvírót, a mai észt próza új kiválóságát, aki 2016-ban a Pobjeda, 1946 című regényével robbant be az irodalomba. A művét már tizenkét nyelvre lefordították, magyarul a Magyar Napló Kiadó gondozásában jelent meg nemrég, és a kritikusok az észt közelmúlt (Szovjet-Észtország) leghatásosabb ábrázolóját ünneplik benne, aki a diktatúrák, jelesül a szovjet megszállás gépezetéről ad pontos látleletet. A Könyvszemle rovatban Juhász Katalin nyeretlen, Mészáros László Évgyűrűk, Felliger Károly Hullámvasút; Mindjárt gondoltam, Szászi Zoltán Séta vidéken; Lipcsey. Szobrok – Rajzok – Írások, Tóth László Wittgentstein szóvivője avagy Mondatok a ’mondatlan’ és ’mondhatatlan’ regényéhez, Ilmar Taska Pobjeda, 1946, Ordasi Péter Csodafiú-szarvas című kötetéről, valamint Dinnyés József Szabadiskola című lemezéről olvashatunk. Lapszámunkat Jovián György festőművész, grafikus munkáinak reprodukcióival illusztráltuk, akinek új tárlatáról Árkossy István közöl esszét.

publikálta:
535 publikáció
Avatar

HAGYJON ÜZENETET

KAPCSOLÓDÓ TARTALMAK

Vissza az oldal tetejére