Magyar Napló

Megjelent a Magyar Napló szeptemberi száma

A Magyar Napló szeptemberi számában kapott helyet Füleki Gábor tanulmánya Lászlóffy Aladárnak Juhász Ferencet köszöntő verséről (Juhász Ferencnek): „Lászlóffy verse alkalmi jellegű költeményből emelkedik a költői lét sorsát és értelmét kutató, a továbbelmélkedést a befogadóra bízó filozófiai-létösszegző költeménnyé, igényes kidolgozottságában a magyar líra egyik becses alkotásává.” Összeállításunkban Báthori Csaba, Both Balázs, Czigány György, Finta Éva, Mezey Katalin, Nagy Gábor versei, valamint Bene Zoltán, Fecske Csaba, Jánoki-Kis Viktória és Mirtse Zsuzsa prózái szerepelnek. A Nyitott Műhely szeptemberi vendége Bene Zoltán író, akivel Luzsicza István beszélget a kötődés fontosságán és irodalmi munkásságán túl alapélményeiről, a rendszerváltás utáni kiábrándulásról, a civilizációs határhelyzetekről, a változatlan emberi fajról, a mítoszok hiányáról és szükségességéről: „A mítosz lényege önmaga, mert vigaszt nyújt, közös alapot teremt. (…) Hiszem, hogy ha nincs nemzeti mitológiánk, nemzeti identitásunk sincs. A mítoszokat újra és újra el kell mesélni, a korábbiakra reflektálva, mert telik az idő, változnak a történetek. Ha már nem változik, akkor meghalt a mítosz.” Oberczián Gézával a hátsó szoba című új novelláskötetéről Nemes Attila készített kis interjút. Halmai Tamás Mezey Katalin költészetéről jegyez tanulmányt: „Keresztényi hit, mely illúziótlan keserűséget is ismer; hétköznapi kicsiségekből példázatot kibontó tekintet; magánetikát társadalmi horizonton is próbára tevő ethosz; a természet

lényeinek ámuló szólongatása; a lírai én bátorítóan szelíd jelenléte (és eltűnni vágyása); gyermekded játékosság az elégikus közlésrend alakzataiban; szemérmesen eszköztelen alig-verstan: Mezey Katalin költészetének jellegadó vonásait gazdagon mutatja föl a szerző gyűjteményes kötete, az Ajánlott énekek (2016).” Rózsássy Barbara személyes hangú esszéjében Mirtse Zsuzsa Tizenhárom bűvös tükör című, felnőtteknek szóló mesekönyvéről ír: Mirtse Zsuzsa „nekünk nyújtott kapaszkodót, akik a felnőttek hűvös, mesétlen világában értetlenül állunk a csodálatos, a lehetetlen, a megmagyarázhatatlan előtt; (…) akik talán egyszerűen csak képtelenek vagyunk eligazodni saját korábbi döntéseink (vagy épp döntésképtelenségünk) következményeinek útvesztőjében”. Bálint Péter tanulmányában bibliai párhuzamokkal vizsgálja az erdő szerepét a népmesék hőseinek sorsában: „A mesenarratívákban (…) az erdő számos szimbolikus jelentéséből arra következtethetünk, hogy (…) hasonló funkciót tölt be, mint amilyet a bibliai történetekben a sivatag; a »borzalmas nagy erdő« alapvetően ugyanolyan félelmetes, kiismerhetetlen, vadállatokkal, madarakkal és szörnylényekkel lakott helynek tűnik mind a hallgató, mind a hős számára”. A Könyvszemle rovatban Szakály Sándor Történelmünkről – hosszabban, rövidebben, Fodor Pál Magyarság és bölcsészettudomány, Marcsák Gergely Fekete-Tisza és Miklóssy Endre Várkonyi Nándor olvasókönyv című kötetéről olvashatunk. Lapszámunkat Kiss Márta festőművész munkáinak reprodukcióival illusztráltuk, akivel pályájáról Oláh Mátyás László készített rövid interjút.

publikálta:
641 publikáció
Avatar

KAPCSOLÓDÓ TARTALMAK

Vissza az oldal tetejére