Magyar Napló
1 megjegyzés

Megjelent a Magyar Napló októberi száma

A Magyar Napló októberi összeállításában az 1956-os forradalomra és szabadságharcra emlékezünk Erős Kinga, a Magyar Írószövetség elnökének lapkezdő jegyzetével és szépirodalmi alkotásokkal: „A forradalmat átélt írók emlékezéseiben nem az a fontos, hogy valóban és pontosan úgy történt-e minden apró esemény, ahogy elmesélik, hanem az, hogy az emlékeik összessége miként ágyazódik bele abba az eseménysorba, amit mi, az utókor, a történelemkönyvek lapjairól ismerünk. S mivel írókról van szó, érdemes megvizsgálni életművüket is, melyet mégiscsak 1956 terelt egy mederbe” (Erős Kinga). A lapszámban Fecske Csaba, Füzesi Magda, Kürti László, Lajtos Nóra, Miklya Zsolt, Petőcz András, Simon Adri, Szálinger Balázs, Wisłava Szymborska, Zalán Tibor versei, valamint Marosi Gyula, Reisinger Attila és Māra Zālīte prózái szerepelnek. A Nyitott Műhely rovat októberi vendége Zalán Tibor költő, író, dramaturg, akivel Kürti László költő, szerkesztő beszélget irodalmi munkásságáról, költői irányzatairól: „Ma már, amikor pár nap választ el a hatvanhatodik év áthaladásától, úgy gondolom, még ennyi sem elég ahhoz, hogy nyugodt szívvel menjek el. Sok dolgom van, sok mindent nem éltem meg, és még sok minden éltet ezen a földön. Kezdem egyre jobban magamévá tenni azt a bárgyú elképzelést, miszerint az ember annyi idős, amennyinek érzi magát. (…) nekem nem a halállal van bajom, hanem az idővel, ami mostanában a legintenzívebben foglalkoztat.” Dušan Šimkóval a Márvány és gránit című regényének magyar nyelvű kiadásáról Forgács Ildikó, a kötet fordítója készített kis interjút a regényt ihlető körülményekről, írói cselekről és a kívülálló perspektíváról. D. Molnár István és Rácz Tibor Márai Sándornak a lengyelekről kialakított véleményét mutatják be tanulmányukban az írónak azokat a műveit vizsgálva, amelyek alaposabb figyelemről tanúskodnak: „Varsó elesett. Milyen közel voltak ők is lelkemhez, a lengyelek – egy nép, melynek végzete van, makacs és engesztelhetetlen végzete! Az a végzetük, hogy időnként elpusztulnak. S ez sorsuk igazi értelme is: miféle vad erővel […] támadnak fel a balsors mélységeiből!” – idézik a tanulmány szerzői Márai Sándor A nővér című kisregényéből a kivételes nemzetjellemzést. A Könyvszemle rovatban Borsi-Kálmán Béla Az Aranycsapat és ami utána következik, Szilágyi István Messze túl a láthatáron, Fehér Béla Banánliget, Gyimesi Emese Gyerekszemmel Szendrey Júlia családjában és Gáspár Ferenc Galeotto című kötetéről olvashatunk. Lapszámunkat 1848–49-es emlékművek és a Terror Háza Múzeum homlokzatán látható, Hősök falán szereplő 1956-os kivégzett hősök arcképeivel illusztráltuk.

publikálta:
644 publikáció
Avatar

1 megjegyzés
  1. Avatar
    lantos

    SZENDE SZELLŐ

    Súlyos vagyok,
    mint a felhő,
    könnyű, mint a lenge szellő,
    harmatos hajnalon
    jött be hozzám az ablakon.

    Kiléptem az
    ajtó elé, zöld levegő
    csapott meg,
    leültem a kis székemre,
    hogy egy kicsit pihenjek,
    és velük beszélgessek.

    Összegyűltünk,
    s mind ott voltunk,
    akik fontosak vagyunk,
    az életünk drága nekünk:
    együttesen megvédjük.

    Felkelt a nap,
    erős fénnyel jött felénk,
    akkor mi már talpon voltunk,
    s jó volt, hogy találkoztunk:
    népes lett az udvarunk.

    Érkeztek a
    jóbarátok: hajnal,
    harmat, lenge szél,
    akik engem ismertek,
    velem többször találkoztak,
    s nekem segítséget adtak,
    akárhogyan telik napunk:
    reggelente találkozunk.

HAGYJON ÜZENETET

KAPCSOLÓDÓ TARTALMAK

Vissza az oldal tetejére

Bankkártyás fizetés az UniCredit Bank rendszerén keresztül