Magyar Napló

Megjelent a Magyar Napló májusi száma

A Magyar Napló májusi számában Adam Zagajewski, Boga Bálint, Csillag Tamás, Győrffy Ákos, Manuel José de Lara Ródenas, Tomaji Attila, Villányi László versei, valamint Ficsku Pál, Gábor Felicia, Lokodi Imre és Miklya Luzsányi Mónika prózái szerepelnek. A Nyitott Műhely vendége Miklya Luzsányi Mónika író, akit Luchmann Zsuzsanna tanár kérdez formálásról és hiánytapasztalatról, múltértelmezésről és nézőpontok közötti dialogicitásról, forráskutatásról és sztereotípiák lebontásáról, a karaktereihez fűződő viszonyáról és éppen alakuló szövegvilágáról: „Mindig is, kamaszként, felnőttként is nagyon intenzíven tudtam megélni mások szenvedéseit, problémáit, vagy akár csak »hiányállapotát«. Az egyik fő problémám, amire választ szerettem volna kapni Szabó Magdától (persze sosem kaptam), hogy hogyan lehet ezt kibírni. Hogy lehet elhordozni, hogy sokszor mélyebben beszélgetnem sem kell a másik emberrel, meglátom a képletét, valahogy tényleg látom a hiányait, mindazt, amitől szenved, amitől nem kerek a világa.” Hegedűs Imre János új novelláskötetéről, A vér ízéről Luzsicza István költő, kritikus készített kisinterjút a szerzővel: „Az író azonos a stílusával. Egy történetet bárki össze tud eszkábálni órák alatt, de a szó, a mondat csak akkor kel életre, akkor zeng, ha belül, a pszichében visszhangzik.” Májusi összeállításunkban folytatjuk Németh László író megidézését születésének 120. évfordulója alkalmából. Monostori Imre kritikus, irodalomtörténész az író néhány fontos személyes kapcsolatát tekinti át tanulmányában mások mellett Babits Mihállyal, Móricz Zsigmonddal, Illyés Gyulával; Bakó Endre az író Bolyai-drámáinak szépirodalmi előzményeit foglalja össze; Cs. Szabó István pedig Németh László kariatidáiról, nőalakjairól ír: „Németh empátiás átéléssel képes volt a nők szemével is látni, fülével hallani, szívével érezni. Az Emberi színjáték egyik fő gondolatát – »A szeretet bizonyos fokán az ember elmeorvos« – az Irgalom Kertész Ágnese viszi tovább. A kegyelmi tudást – külső vallásosság nélkül is – is közvetítő, egyik legkeresztényibb magyar regény az Irgalom, amelyben a hősnőnek néha már gyógypedagógusnak kell lennie.” A Könyvszemle rovatban Árkossy István Világsíkok. Ábrázolás és tükrözés, Andrejs Pumpurs Medveölő. A lett eposz, Tamás Menyhért Trianon szédületében; Utazás Bekócába, Halparádé, Pósa Zoltán Jászolbölcsőd trónusánál – válogatott versek, valamint Dippold Pál Vértérkép. Mozaikregény című kötetéről olvashatunk. Lapszámunk illusztrációit ifj. Gajzágó Sándor festő- és grafikusművész munkáinak reprodukcióival illusztráltuk.

Előfizetés a Magyar Napló folyóiratra: ITT

publikálta:
685 publikáció
Avatar

KAPCSOLÓDÓ TARTALMAK

Vissza az oldal tetejére

Bankkártyás fizetés az UniCredit Bank rendszerén keresztül