Magyar Napló
Nincs megjegyzés

Megjelent a Magyar Napló szeptemberi száma

A szeptemberi Magyar Napló Nyitott Műhely rovatának vendége Babus Antal, az MTA Könyvtár Kézirattárának vezetője, akit pályájának alakulásáról és sokrétű – irodalomtörténészi, szerkesztői, kutatói, fordítói, kézirattári és kiállítás-szervezői – munkájáról Petrik Béla irodalomtörténész kérdez: Babus Antal „esszéiben, tanulmányaiban irodalmunk és történelmünk nehéz, kevéssé ismert, félreértelmezett témáihoz, személyekhez nyúl, bátor, a kérdéseket tisztába tevő, világos írásaival. Az orosz levéltárak eldugott polcairól sorra tárja elénk a magyar történelem és irodalom ismeretlen, ugyanakkor forrásértékű dokumentumait, eseményeit” (Petrik Béla). Babus Antal a beszélgetés mellett pályaképet közöl Vekerdi Lászlóról, a 20. század egyik legegyetemesebb műveltségű polihisztoráról: „Ez a káprázatos pálya minden nagy eredménye ellenére jellegzetesen magyar, csak félig kiteljesedett pálya. Miért van az, hogy a magyar tehetség lemond, vagy le kell mondania a világi érvényesülésről? Szép, szép, hogy a magyar tehetség nem szennyezi be magát világi dolgokkal, nagy, tiszta eszmék, ideálok jegyében él, de közben a középszerű tömegemberek megkaparintanak minden fontos állást, ösztöndíjat, pénzt, és a vesztes nemcsak maga a tehetség, hanem az összmagyar ügy is.” A lapszámban továbbá Banner Zoltán, Both Balázs, László Noémi, Novák Valentin, Ratkó József, Székelyhidi Zsolt versei, valamint Horváth (EÖ) Tamás, Kubina Zita, Mindák Dániel és Nicolae Dabija prózái szerepelnek. Hambalkó Dalma szerkesztő Árkossy István festőművésszel, esszéíróval készített kisinterjút új, művészeti írásait tartalmazó kötetéről, a Lélegző vonalról: „Az ábrázoló művészetek története az alkotó szellem által irányított teremtő folyamatok aranykezekkel létrehozott eseménysora, ami, akár egy remekbe szabott ötvös lánc, szemenként kapcsolódik egybe, s egységében fejezi ki a látvány- és gondolatfüzér valódi szépségét.” Farkas Gábor tanulmányában a moldvai magyarság 17–20. századi léthelyzetét elemzi: „A moldvai magyarság sorsa (…) azzal, hogy 1526-ban, a mohácsi csata után Magyarország ereje meggyengült, a fogyás és az eloláhosodás lett. (…) Sajnos (…) a 19. századig várni kellett a moldvai magyar

katolikusoknak arra, hogy Magyarországról szervezett formában érkezzenek (…) misszionáriusok a csángó falvakba.” Hamar Péter Móricz Zsigmond két „káprázatáról”, azaz a színésznő Simonyi Máriához és a megözvegyült Magoss Olgához fűződő kapcsolatáról írt dolgozatot: „A két nő »versenyére« a startjelet a Firenzéből útjukra indított postai küldemények jelentették. A feladó szándéka nyilvánvaló: egyszerre két vasat tartani a tűzben, s majd azt választani, amelyik hajlékonyabb lesz.” A Könyvszemle rovatban Oláh János Az idő csapdája, Mezey Katalin Rövid a farsang és Sebestyén Gyula Gesta Hungarorum. A magyar hősmondák öt könyve című kötetéről olvashatunk. Lapszámunkat Berki Viola (1932–2001) grafikus és festőművész derecskei emlékkiállításán szereplő munkáinak reprodukcióival illusztráltuk.

publikálta:
695 publikáció

HAGYJON ÜZENETET

KAPCSOLÓDÓ TARTALMAK

Vissza az oldal tetejére

Bankkártyás fizetés az UniCredit Bank rendszerén keresztül