Magyar Napló

Megjelent a Magyar Napló májusi száma

A májusi Magyar Napló tartalmából:

 

„megérkezünk most már mondod

habostarka lovaidra bízom magam

a gyapjúpokróc alatt alszom

gesztenyét rágok és pogácsát”

(Lázár Kinga: A hazautakról)

 

„Naponta lépkedek át az emlékeken, a rég ki nem mondottakon, a családom közös titkain, a kivégzett apán, és a fiún, aki a levetett ruhák tetején hagyott karórából jött rá, egyedül maradt a menetben…”

(Burns Katalin: Hajnali átjáró)

 

„…Emberszabású

kövek között botladozunk, de nem nyújtunk

egymásnak kezet. Szorítjuk a markolatot,

mint egy rituálisan kitépett szívet. Az én

szívemet szorítod. Az én véres szívem szorít.”

(Halmosi Sándor: Amikor minden mosoly)

 

„…izgalmas fiktív vitadráma hevességével és szenvedélyességével tárja elénk Árkossy István a festészettörténet halhatatlanjainak képzeletbeli vagy valóságosan megidézett gondolatait, meggyőződéseit, teoretikus vagy gyakorlati téziseit – Leonardo, Caravaggio, Tiziano korától Courbet, Monet, Renoir, Cézanne, Van Gogh, Klee, Malevics, Chagall, Dalí, Picasso modernségéig.”

(Bertha Zoltán: A kép és az írás közös varázsa)

 

„Ács Margit hősnője középiskolás diáklány korától, az ötvenhatos forradalom fellángolásától egyre inkább a szabadság és a nemzeti öntudat, s velük együtt a kereszténység alapját képező szeretet és részvét embere lesz.”

(Alföldy Jenő: Menny és pokol között)

*

A Magyar Napló Nyitott Műhely rovatának májusi vendége Regős Mátyás Gérecz Attila-díjas író, költő, akivel Smid Róbert irodalomtörténész, kritikus beszélget a gyermekszereplők általi világláttatásról, a klímaszorongás megírhatóságáról és egyéb műhelytitkokról: „A gyerekek nagy és sötét lelkéből egy kevés még mozog bennem, de már kívülről látom az egészet. Ilyenkor tudom megírni. A gyerekkor nem táncdalfesztivál, hanem hosszú éveken át tartó háború. Persze inkább hideg- vagy állóháború, aztán néha mégis felpofoznak, ellöknek, megrúgnak, leköpnek. Ködös fejünkkel naphosszat bámulunk, álmosak és éhesek vagyunk, mindig csak változni kell. Fárasztó, nehéz idők.” Luzsicza István költő, szerkesztő Bertha Zoltán József Attila-díjas irodalomtörténésszel, nemzeti gondolkodásunk meghatározó egyéniségével készített kisinterjút az elmúlt években végzett munkáiról és eljövendő terveiről: „A politikai helyzet mindig aggodalomra ad okot: az elszakított nemzetrészek, s a kárpátaljaiak is folyvást szenvednek a fenyegető nyelvtörvényektől, az elvándorlástól, az etnikai-demográfiai felmorzsolódástól. A »menni vagy maradni« – és bujdosni, menekülni – kérdése állandó sorsdilemma a kollektív önrendelkezés elemi emberi jogától megfosztva, és élet-halál veszedelemben – mint most is – magyarként idegen érdekek háborújában véráldozattá válva. Amit tehetünk: minden módon támogatni megmaradásukat.” A lapszámban továbbá Deák Ernő, Demeter Arnold, Gál Ferenc, Halmosi Sándor, Hodossy Gyula, Iancu Laura, Lázár Kinga, Tóth Erzsébet, Vári Fábián László versei, valamint Burns Katalin, Juhász Zsuzsanna, Nagy Balázs és Regős Mátyás prózái szerepelnek. Salamon Konrád tanulmányában a magyar- és lengyelországi földreformkísérleteket tekinti át a társadalmi méretű értékrend-vonatkozásaik fényében: „A kommunista rendszerek bukásakor a nagyvilágba kitekintve azt lehetett látni, hogy az euroamerikai civilizáció országaiban, a keletiektől különböző utakon és módokon, de szintén túlsúlyba került a nagyüzemi termelési mód, amely proletarizálódáshoz s a tömegek lázadásához vezetett. Kétségtelen, hogy a nyomorúságos életkörülmények felszámolásához szükség volt az élelmiszer és a létszükségleti cikkek tömegtermelésére. Ennek következtében viszont a sokoldalú embert igénylő és nevelő családi vállalkozások visszaszorultak, s a munkavállalók jelentős része lélektelen rabszolgamunkára kényszerült. Az ő szellemi-lelki értékeik intézményes megőrzésére nagy gondot kellett volna fordítani, de a súlyos társadalmi ellentétek közepette, a nyomor szorításában erre alig volt lehetőség.” A Könyvszemle rovatban Kelemen Erzsébet A szavak ereje; Huszonöt év, Gerzsenyi Gabriella Brüsszel után szabadon, Kégl Ildikó Ásó, kapa, légypapír, a Klasszikus művek újrafordítása, valamint Vass Krisztián Kis-Balatoni Krónika című kötetéről olvashatunk. Lapszámunkat a Szentendre örök vonzásában című kiállítás anyagának reprodukcióival illusztráltuk.

publikálta:
756 publikáció

KAPCSOLÓDÓ TARTALMAK

Vissza az oldal tetejére

Bankkártyás fizetés az UniCredit Bank rendszerén keresztül