A Trianon szó aligha csupán a történelmi eseményt, sokkal inkább egy meghatározó trauma száz esztendejének eleven folyamatát, és annak számtalan el nem beszélt történetét jelöli.
Hogyan hatott és hat a mai napig e sorsesemény a magyar irodalomra? Hogyan változott meg az anyaországi, illetve az elszakadt területek irodalmi élete, intézményrendszere, irodalomszemlélete, és nem utolsósorban: hogyan jelenik meg Trianon az irodalmi szövegekben? Az Irodalmi Magazin idei második lapszáma ezen szempontok szerint igyekszik áttekinteni a teljesség igénye nélkül az elmúlt száz évet.

Vincze Ferenc író-irodalomtudóssal a regionalitás és a transznacionalizmus kérdéseiről, Vallasek Júlia irodalomtörténésszel Trianon irodalmi reprezentációjáról, Márkus Béla irodalomtörténésszel pedig a kisebbségi magyar irodalom kialakulásáról és helyzetéről közölnek beszélgetést, míg Száraz Miklós György írót a Fájó Trianon című antológia és a Lovak a ködben című regénye kapcsán a békediktátum irodalmi és történeti feldolgozottságáról, illetve a személyes érintettség jelentőségéről kérdezték.

A határon túli területek magyar irodalmának tömör ismertetői mellett többek között Németh László Trianon-élményéről, Illyés Gyula határon túli magyarsághoz fűződő kapcsolatáról, továbbá a békedöntésnek az oktatásban, illetve négy erdélyi regényíró életművében való reprezentációjáról olvashatunk elemző írásokat.

Az összeállítást gazdag képzőművészeti anyag, illetve korabeli fotók és plakátok illusztrálják.