A Magyar Napló júniusi számában az idén Magyar Örökség-díjjal kitüntetett Szolnoki Művésztelepről Egri Mária művészettörténész nyújt történeti áttekintést, Verebes György festőművész és művészeti vezető pedig a telep legújabb korszakáról számol be. Karácsonyi Zsolt tanulmányában Király László és Vida Gábor kisprózáinak filmes beszédmódhoz közelítő megformálásáról és filmes feldolgozásairól ír. Három olyan emlékírást is közlünk Stumpf-Benedek Andrásról, amelyek az író, költő, irodalomtörténész domborművének márciusi avatásán hangzottak el Mezey Katalin, Stump-Benedek Anna és Vári Fábián László részéről. Tekintettel arra, hogy az 1956-os emlékév záró hónapja 2017 júniusa, lapszámunkban közzétettünk egy ’56-os vonatkozású szépirodalmi összeállítást, amelyben Falusi Márton, Kalász László, Simon Adri és Tóth Erzsébet versei, továbbá Bognár Katalin és Bíró Gergely novellái kaptak helyet. De a nyár első hónapja egyúttal az ünnepi könyvhét ideje is, így most közöljük Boga Bálint esszéjét Dedikálási emlékeim címmel, amelyben több évtizedet fogva át, számos neves írónkkal, költőnkkel való találkozását idézi fel. A Nyitott Műhely rovatban Balázs Géza beszélgetését olvashatjuk Szakonyi Károly íróval az alkotói mindennapokról az ötvenes-hatvanas években és most, a történet nélkülözhetetlenségéről a szépprózában, az író-, költőbarátokról és az Adáshiba népszerűségének titkairól. A lapszámban a felsoroltakon túl Ágh István, Kerék Imre, Mezey Katalin, Villányi László versei, illetve Majoros Sándor, Mirtse Zsuzsa, Szakonyi Károly prózái szerepelnek. A Könyvszemle rovatban Mezey Katalin Levelek haza, Markó György Hellásztól a Práter utcáig. Egy görög szabadságharcos a magyar forradalomban. André Konstandinitisz (1917–1956) és Bíró Gergely A kristálnak mindegy című kötetéről olvashatunk kritikát. Összeállításunkat a Szolnoki Művésztelep alkotói köre műveinek reprodukcióival illusztráltuk.