A Magyar Napló augusztusi számának élén Széles Klára elemzését olvashatjuk Ács Margit új kötetéről, a kulcsregénynek tekinthető Párbajról, amely „leheletnyi közelbe hozza a két nem párviadalát”. Diószegi Szabó Pál tanulmányát a nándorfehérvári (belgrádi) vár 1717. augusztus 16-i elfoglalásának szentelte, amelyet 1521-től az oszmánok birtokoltak, és a magyarok elleni hadjáratok utánpótlási és telelési bázisa volt: a Savoyai Jenő herceg vezette sikeres ostrom következtében Habsburg kézbe került az erőd. Árkossy István személyes hangú esszében köszönti az idén 85 esztendős Banner Zoltán erdélyi művészettörténészt és művészeti írót annak tavaly megjelent Képírás – képolvasás. Az erdélyi magyar művészetről című könyve kapcsán. Szilágyi-Nagy Ildikó Oberczián Gézával készített kis interjút a szerző első prózakötetéről, a Nógrádgárdonyi naplóról. A Nyitott Műhely rovatban Szakolczay Lajos beszélget Kallós Zoltán néprajzkutatóval és népzenegyűjtővel a kanyargós életútról, a magyar népballadagyűjtésről és a válaszúti Kallós Zoltán Múzeum és Népművészeti Központról. A lapszámban továbbá Báger Gusztáv, Boldogh Dezső, Both Balázs, Filip Tamás, Marno János, Müller Dezső, Novák Valentin, Székelyhidi Zsolt, Tamás Menyhért versei, és Czakó Gábor, Friedler Magdolna, Hegedűs Imre János, Shrek Tímea prózái szerepelnek. A Könyvszemle rovatban Halász Péter „Cserefának füstje hozta ki könnyvemet”, Taxner-Tóth Ernő Vérmező – A guillotine évei Magyarországon, Lezsák Sándor Attila fia, Csaba királyfi, Demeter József Napdaloskönyv és Fisch Gábor László Rapandi és az elveszett szobor című könyvéről olvashatunk kritikát. Lapszámunkat Mihály Gábor szobrászművész alkotásainak reprodukcióval illusztráltuk, akivel Oláh Mátyás László készített interjút.