Kereső

Berta Zsolt (1966, Budapest) író, zenész. Re­gé­­nye, a Jancsiszög (2008, 2015) a Magyar Nap­­ló regény­­pályázatán 2007­-ben különdíjat nyert. 2015-ben Bertha Bulcsu-emlékdíjban, 2017-ben Márai Sán­­dor-díjban részesült. Legutóbbi kötete:  Szomjas Szűz (Magyar Napló Kiadó).

Vári Attila (1946, Sáromberke) író, költő. A bukaresti színmű­vészeti főiskolán szerzett filmrendezői diplomát. 1983-ban áttelepült Magyarországra, ahol a MAFILM rendezői irodájában dolgozott, majd a Magyar Televízió munkatársaként működött. Fontosabb elismerései: József Attila-díj (1989), a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje (1997), Prima Díj (2018). Legutóbbi kötete: Tejüveg mozi (novellák, 2020).

Végh Attila (1962, Budapest) József Attila-díjas költő, író. A gödöllői Agrártudományi Egyetemen (1989), majd a debreceni egyetem filozófia szakán szerzett diplomát. Néhány éve természetfilmeket készít. Nagymaroson él. Legutóbbi kötete: A belső őserdő (esszék, 2025).

Rideg István (1942) irodalomtörténész, magyar-történelem szakos gimnáziumi tanár.

Bertalan Péter a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár tudományos főmunkatársa.

Mezey Katalin Kossuth-díjas költő, műfordító. Az MMA rendes tagja (2011–), az Irodalmi Tagozat vezetője (2012–). Legutóbbi kötete: Kivala Palkó Nemlehet-országban (2022).

Sárfi N. Adrienn (1977, Zirc) író, Balatonfüreden él.

1979-ben született Budapesten, író, szerkesztő. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem magyar–kommunikáció szakán végzett 2003-ban, majd ugyanitt biblioterapeuta képesítést szerzett 2013-ban. Azóta a Magyar Napló belső munkatársa: a folyóirat próza- és olvasószerkesztője, 2016-tól főszerkesztő-helyettese. Évekig szerkesztette Az év novellái című közkedvelt antológiát, amelynek jelenleg is társszerkesztője. 2011–2013 között a Magyar Katolikus Rádióban vezetett irodalmi műsort. Szerkesztőként számos kötetet gondozott és gondoz. Móricz Zsigmond-ösztöndíjban (2009), Budapest Főváros XVI. kerület Ifjú Tehetsége díjban (2012), Bertha Bulcsu-emlékdíjban (2017) és a Tokaji Írótábor díjában (2019) részesült. Kötetei: Oroszlánkeringő (novellák és kisregény, 2010), A kristálnak mindegy (interjúk, esszék, kritikák, 2014).

Kertész László (Nyíregyháza, 1935. jan. 26. – Hajdúböszörmény, 1971. jún. 14.): költő, tanár. Mint kisgyermek szegényparaszt nevelőszülőkhöz került Hajdúböszörménybe. 1953-58-ban bölcsészhallgató volt Debrecenben, 1958-tól tanár a böszörményi Bocskai gimn.-ban, részt vett városának közéletében is, szervezte a helyi kulturális életet. Első verseit a 60-as évek végén közölte az Alföld. Életében egyetlen kötete jelent meg. A kritika elismeréssel fogadta verseit. Újabb verseskötetének megjelenése előtt utcai baleset áldozata lett. – F. m. Fák és agancsok (versek, Bp., 1970); Egyszer még (versek, cikkek, Bp., 1974). – Irod. Alföldy Jenő: K. L. (Élet és Irod., 1971. 25. sz.); K. L. (Alföld, 1971. 7. sz.); Cs. Nagy Ibolya: K. L. Egyszer még (Alföld, 1974).

1980-ban született Budapesten. 2004-ben magyar és német szakon végzett a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán, ahol 2013- ban doktori fokozatot szerzett irodalomtudományból. 2018-tól az Eszterházy Károly Egyetem Neveléstudományi Doktori Iskolájának hallgatója. Alapítása óta tagja a Horváth Kornélia vezette Modern Líraelméleti és Líratörténeti Kutatócsoportnak. Középiskolai tanár. Munkahelye 2008-tól a budapesti
Piarista Gimnázium. Könyve: Az önreflexió mintázatai Nemes Nagy Ágnes költészetében (Ráció, Budapest, 2015).