Kereső

Farkas Wellmann Éva (1979, Marosvásárhely) József At­tila-, Mikó András-díjas, Méhes György-debütdíjas költő, kritikus, szerkesztő. A Babeş–Bolyai Tudományegyetem magyar–angol szakán végzett. Békéscsabán él. A Bárka főszerkesztő-helyettese. Legutóbbi kötete: Magaddá rendeződni (versek, 2020).

Fecske Csaba (1948, Szögliget) József Attila-, Szabó Lő­rinc- és Utassy József-díjas költő, meseíró, publicista. Sok éven át az Észak-Magyarország jegyzetírója, az Új Észak és az Új Holnap szerkesztője, az Új Holnap Stúdió vezetője. Legutóbbi kötete: Árnyűző élet (versek, 2020).

Fekete Vince (1965, Kézdivásárhely) József Attila-, Sziveri János- és Pro Literatura-díjas, Erdély Kortárs Magyar Kultúrájáért-díjas költő, műfordító. A Babeş–Bolyai Tu­dományegyetemen, majd a JATE bölcsészkarán végzett. 1999-től a Székelyföld szerkesztője, 2004-től főszerkesztőhelyettese. Budapesten él. Legutóbbi kötete: Vargaváros (versek, 2019).

Fenyvesi Ottó (1954, Gunaras, Bácska) József Attila-díjas költő, szerkesztő. Az Újvidéki Egyetem magyar szakán Az év versei 2022 368 végzett. 1975–1983 között az Új Symposion szerkesztője. 1983-tól az Újvidéki Rádió szerkesztője. 1991 óta Veszprémben él. 2002 óta az MTA veszprémi Területi Bizottságának munkatársa. A Vár Ucca Műhely folyóirat szerkesztője. Legutóbbi kötete: Paloznak overdrive (versek, 2021)

Filip Tamás (1960, Budapest) József Attila- és Budapestért-díjas költő. Közjegyzőként dolgozik. A Kortárs, majd a Magyar Napló versrovatát szerkesztette. 2016–2017 folyamán a Dokk világhálós költészeti folyóirat főszerkesztője. Legutóbbi kötete: Nulladik nap (versek, 2020).

Finta Éva (1954, Beregszász) József Attila-díjas, Együtt Nívódíjas költő, író. 1978-ban szerzett diplomát Ungváron. 1990-ben települt át Kárpátaljáról Magyarországra. A Miskolci Egyetem Comenius Tanítóképző Főiskola Ka­rának Nyelvi-Irodalmi Tanszékén tanársegéd volt. Sárospatakon él. Legutóbbi kötete: Ötkönyv (versek és esszéversek, 2018).

Költő, műfordító, tanár. A Károli Gáspár Református Egyetem docense. Főbb kutatási területe a modern magyar és kortárs költészet, líraelmélet, kreatívírás, verstan. Disszertációját saját számítógépes verstani kutatásaiból és Weöres Sándor lírájából írta. Dekonstruált ritmika. A vers szótagidőtartam-lüktetésének szimmetriarendje Weöres Sándor Magyar etűdök-verseinek 1. sorozatában címmel könyv alakban is megjelent (Ráció, Budapest, 2014). Legutóbbi verseskötete: Villanó por (Magvető, Budapest, 2023). Újabb verseskötete idén ősszel fog megjelenni.  

Gál Sándor (1937. november 29., Búcs – 2021. május 28., Buzita) József Attila-, Madách Imre-, Berzsenyi- és Ma­gyar Művészetért-díjas, Pulitzer-életműdíjas költő, író, új­ságíró. A Magyar Művészeti Akadémia tagja. A kassai Thália Színház dramaturgja, majd a kassai Keleti Napló alapító-főszerkesztője. 1989–2003 között az Anyanyelvi Konferencia elnöke. Legutóbbi kötete: Néhány lépés az udvar kövein (versek, 2020)

Író, képzőművész, művelődéstörténész, az MTA doktora. Először biológia szakon végzett, később a PhD-fokozatát irodalom- és kultúratudományokból szerezte. 1990-től az Iskolakultúra szerkesztője. Oktatott a Pécsi Tudományegyetem, a veszprémi Pannon Egyetemen és a Szegedi Tudományegyetemen. Főbb kutatási területei: művészettörténeti és művelődéstörténeti tudományok, élettudománytörténet, mentalitástörténet, neveléstudományok. Legutóbbi kötetei: A rózsa labirintusa. Egy örök jelkép nyomában (Athenaeum, Budapest, 2020), A napcsíkos darázshoz. Géczi János versei. 1978–2020 (Kalligram, Budapest, 2021), Régi magyar kertek (Stirling Jánossal közösen; Pesti Kalligram, Budapest, 2022), immu Pets. Képversek, kollázsok, dekollázsok (Művészetek Háza, Veszprém, 2023). 

Szalay Zoltán (1985, Dunaszerdahely) író, kritikus, jogász, publicista. Pozsonyban végezte el a jogi egyetemet. 2003-tól publikál irodalmi folyóiratokban. 2012–2016 között az Irodalmi Szemle szerkesztője. 2016–2018-ban az Új Szó főszerkesztője. Jelenleg a Denník N szlovák napilap munkatársa. Pozsonyban él. 2011-ben és 2015-ben Talamon Alfonz-díjat kapott. Legutóbbi kötete: Senki háza (novellák, 2021).

Szántó T. Gábor (1966, Budapest) író, esszéista, a Szombat fő­szerkesztője. Könyvei számos nyelven megjelentek. 1945 és más történetek című kötetének címadó elbeszéléséből a szerző és Török Ferenc rendező közös forgatókönyve nyomán világsikert aratott film készült. Legutóbbi kötete: Keleti pályaudvar, végállomás (regény, 2021).