Fordította: Horváth Sándor
A romantika korának angol zsenije, William Blake híres verséből tudjuk, hogy a tigris, ez az egyszerre félelmetes és lenyűgöző állat rabul ejti a versíró képzeletet: a költők tollára termett. Kétszáz évvel ezelőtt sárga láng volt éjszakánk erdejében, s egy örök kéz szabta rá a rettentő szimmetriát – de vajon miket művel manapság, milyen katlan mélyéről izzik felénk a szeme? A jeles horvát költő, Tomislav Bilosnić 2004-ben írt tigris-ciklusa ezt tárja elénk, Horváth Sándor friss fordításában.
Ez a tematikus kötet az 1947-ben született szerző munkásságának egyfajta koronája. A lírai nyelv új metafizikai síkján kalandoz, és utat nyit a természet felé. Bilosnić azért is izgalmas, mert egyetlen áramlathoz sem tartozik: besorolhatatlan szerző. Pályája során megérintette őt a beatköltészet, az afrikai törzsi népdalok világa, sőt az ókori szerelmi költészet, de haikukat is írt – most pedig egy őserdei vadállat alakját emeli jelképpé, bontja ki. „Mily művész fonta szíved izmait?” – tette fel egykor a kérdést Blake. Kétszáz év elteltével Bilosnić ez a művész: végül még a saját szívében is tigrist talál.
