Piros a vér a pesti utcán

Ez a gyűjtemény olyan 1956-os verseket tartalmaz, amelyek magának a forradalomnak az idején, illetve a megtorlás kezdetén, 1956 végéig, egyidejűleg, íródtak, jelentek meg. A szerzők zömének a neve teljesen ismeretlen az irodalomban, az egyik földműves, a másik katonatiszt, a hamadik főiskolás, a negyedik gimnazista lány, a többiről vagy nem is tudjuk, ki, vagy pedig habár költő, például Dutka Ákos, Pákolitz István, Pál József, Simai Mihály, Timár György, ezek a verseik eltűntek a homályban, még az 1989 utná kiadott ötvenhatos antológiákban sem szerepelnek, vagy pedig nevük ugyan ismerős az irodalomból, de nem a költészetből, hanem a prózából: regényírók, elbeszélők lettek belőlük, például a fehérvári Csongor Rózsából, a nyíregyházi Sipkay Barnából. Az ő verseiket is beválogattuk. Verseik pontosan beleillenek a többi ötvenhatos közé, azok is olyan kordokumentumok, mint a Kiss Magdáké, a Molnár Jenőké, a Nagy Istvánoké.
A névtelenék mellé beválogattuk Illyés Gyulát, Tamási Lajost, Kassák Lajost, Jankovich Ferencet, Márai Sándor stb. is, tehát mindazokat, akiknek a versei természetesen már megjelentek az ötvenhatos antológiánkban, hogy teljes tükröt mutassunk fel arról az őszről és arról a télről.