Viivi Luik: A béke hetedik tavasza

Régi adósságot pótol a Magyar Napló Kiadó, amikor most útjára bocsátja Viivi Luik észt írónő A béke hetedik tavasza című önéletrajzi ihletésű regényét. Akik olvasták a szerző nagysikerű Árnyékszínházát, azoknak részben ismerős lehet a környezet: egy gyereklány életének 1949 őszétől 1950 tavaszáig tartó íve, az észt vidék vergődése a sztálinizmus kegyetlen és fullasztó valóságában. Luik meglepő pszichológiai pontossággal és a tőle megszokott bravúros művészi színvonalon rajzolja meg a dél-észt parasztság drámai hétköznapjait, a titokzatos „erdei testvérek” világát és a falurombolás őrült tervének kezdeti szakaszát. Regényét ugyanakkor melegség és humánum lengi át, az élet mindenekfelettiségének himnusza.