A Magyar Napló júliusi számának élén Mezey Katalin, Szentmártoni János és Jánosi Zoltán személyes hangon búcsúzik a június 5-én elhunyt Jókai Anna írótól, folyóiratunk szerkesztőbizottsági elnökétől. A tavaly júliusban eltávozott főszerkesztőnkre, Oláh Jánosra emlékezve jelentetjük meg Rott József író készülő esszéregényének részletét (Három feledhetetlen mozdulat Oláh Jánostól), Jánosi Zoltán pedig verssel adózik a barát emlékének. Szalay Károly Az ötödik evangelista című munkájának közölt részletében a hellenizmus és a kereszténység közvetett összefüggését vizsgálja. Idén júliusban kilencvenkét éve született Nagy László – az ő alakját idézi meg Soltész Márton Válságtapasztalat és teljességigény című tanulmányában és Batári Gábor két versében. Marosi Gyula íróval a Generalisszimusz az Akácfa utcában című kötetéről, 1956 forradalmáról, az írás szerepéről és módjáról Ködöböcz Gábor irodalomtörténész beszélget. A Nyitott Műhely rovat júliusi vendége Jerzy Snopek műfordító, a Lengyel Köztársaság magyarországi nagykövete, akivel Kovács István költő, történész és polonista készített életműinterjút. A mások mellett József Attila, Márai Sándor, Oláh János és Pilinszky János műveit lengyelre fordító irodalmárral folytatott beszélgetést költészeti válogatás követi kortárs lengyel költők verseiből, amelyeket Kovács István és Zsille Gábor ültetett át magyar nyelvre – az összeállítás a Lengyel Köztársaság Budapesti Nagykövetségének támogatásával készült. A lapszámban továbbá Czigány György, Deák-Sárosi László, Iván Péter István, Payer Imre, Serfőző Simon, Weisz Anett versei, és Barna T. Attila, Bogdán Emese, Péter János, Varga Klára prózái szerepelnek. A Könyvszemle rovatban Oláh János Nieosiągalna ziemia (Elérhetetlen föld) című lengyel versválogatás-kötetéről és az Újrealizmus és modern népiség a mai magyar irodalomban című tanulmánykötetről olvashatunk kritikát. Az összeállítást Árkossy István festőművész képeivel illusztráltuk, akinek új kiállításáról Feledy Balázs művészeti író közöl kisesszét.