A Magyar Napló augusztusi számának élén az idén június 20-án elhunyt Kányádi Sándorra emlékezünk a költő három versével, Mezey Katalin és Szentmártoni János búcsúztató írásaival, valamint Ködöböcz Gábornak az „égtartó ember” költői hitvallásáról szóló esszéjével: „Kányádi Sándor mindig közösségi rítusként és kulturális kötőerőként fogta fel az irodalmi cselekvést. A futó divatokon fölülemelkedő, morálisan elkötelezett, közösségi érdekeltségű költészetet művelt.” Az összeállításban más erdélyi költőnagyságokról is közlünk írásokat, így Dsida Jenőnek a mai és az eljövendő olvasókban kiteljesedő költészetéről Mezey Katalin és Mózes Huba tollából; Reményik Sándor Lobogódísz című versét Csontos Márta elemzi, és Deák-Sárosi László Jelenczki István Öröktűz című, hiánypótló Reményik-filmjét értékeli: „Ez a dokumentumfilm egy kiemelkedő, de elfelejtett költő, szerkesztő portréja, egyben korrajz a XX. század első harmadának-felének Erdélyéről, Magyarországáról”. Killyéni András dolgozatában Posta Sándor életútját rajzolja meg a kolozsvári vívóteremtől a párizsi olimpiáig. Végh Attila költővel Stifner Gábor készített kis interjút A víz arca című, válogatott verseket tartalmazó kötetéről. A Nyitott Műhely rovat augusztusi vendége Erős Kinga kritikus, szerkesztő, a Magyar Írószövetség titkára és az Orpheusz Kiadó vezetője, akivel a hagyományok megőrzésének, ápolásának, új alkotások születésének körülményeiről, megannyi faladatról, vállalkozásról, a kultúra, az irodalom helyzetéről, lehetőségeiről Ekler Andrea irodalomtörténész beszélget. Az összeállításban továbbá Both Balázs, Böröndi Lajos, Czigány György, Lázár Balázs, Nagy Gábor Miklós, Petőcz András, Sütő Csaba András, Tóth Erzsébet, Végh Attila, Zsávolya Zoltán versei, valamint Erős Kinga, Marosi Gyula, Miklya Luzsányi Mónika, Péter János és Tatár Rózsa prózái szerepelnek. A Könyvszemle rovatban Hegedűs Imre János Székelyország, Szakály Sándor Múltunkról és jelenünkről, Kelemen Erzsébet Rorate és Dezső Kata Akiket hazavártak című kötetéről olvashatunk. Lapszámunkat Szepessy Béla grafikusművész munkáinak reprodukcióival és a Stefánia Szoborpark tavaszi tárlatán kiállított művek felvételeivel illusztráltuk. Szepessy Béla pályájáról Szakolczay Lajos közöl esszét.