A Magyar Napló októberi számát az 1956-os forradalom és szabadságharc és a függetlenségét száz évvel ezelőtt visszaszerzett Lengyelország emlékezetének szenteltük: szépirodalmi alkotásokkal, esszékkel és tanulmányokkal idézzük meg a két fontos eseményt. Aniszi Kálmán író a diákként Nagyváradon megélt ötvenes évek „szellemi fegyház”-áról és a magyarországi forradalom élményéről ír esszéjében: „Mint amikor felkavarják a bűzlő posványt: az emberek érdeklődni kezdtek, minduntalan kérdezősködtek – várták a csodát.” Luzsicza István Zsótér András egykori fegyveres felkelővel készített életpályát áttekintő interjút, akitől – bajtársként – a tragikus sorsú fiatal költőről, Gérecz Attiláról is olvashatunk. A magyar 1956 gondolata a lengyel összeállítás írásaiban is visszatér: részleteket közlünk az újságíró és politikai elemző Juliusz Mieroszewski 1956 novemberében készült dolgozatából, amelyben Lengyelország helyzetét a magyar példán keresztül szemléli: „A magyarok hőstörténete példátlan, halált megvető bátorságnak és hősiességnek az ötvözete. Sajnos ezen erények nem pótolták a politikai terv és a megfontoltság hiányát. Tizenegynéhány nap leforgása alatt Magyarország kommunista államból demokratikus, koalíciós és semleges kormánnyal rendelkező állammá alakult. Ha ez a program két évre lett volna szétosztva, lehetséges, hogy sikerült volna megvalósítani.” D. Molnár István tanulmányában a költő, drámaíró, egyházfő és rendszerváltó Karol Wojtyła pályáját foglalja össze. Salamon Konrád Konrad Sutarski Lengyelország történelme magyar vonatkozásokkal című ismeretterjesztő kötetéről jegyez esszét, Konrad Sutarski munkájának részletei pedig Lengyelország és Magyarország történelmi szerepét tekintik át a keresztény Európa védelmében. A lapszámban továbbá Csillag Tamás, Selim Chazbijewicz, Musa Czachorowski, Deme Tamás, Gál Sándor, Győri László, Imre Flóra, Kovács István, Murányi Zita, Szegedi Kovács György versei, valamint Bíró Gergely, Csabai László, Győry Domonkos, Jezsó Ákos és Szalay Károly prózái szerepelnek. A Nyitott Műhely rovat októberi vendége Tarpai Viktória kárpátaljai színművész, akivel Shrek Tímea beszélget pályájáról és A Sátán fattya című, Nagy Zoltán Mihály regényéből készült nagyjátékfilm főszerepéről, amely alkotás a kárpátaljai magyarság XX. századi tragédiáját testesíti meg egy szovjet katonák által megerőszakolt lány, valamint a családja és a falujuk lakóinak sorsán keresztül. A Könyvszemle rovatban Nagy Gábor Utassy József, Petneki Áron „Oh az ecset nagy szónok!” Jan Matejko és a magyarok és a Porból-való Ének. Szécsi Margit versei című kiadványokról olvashatunk. Lapszámunkat 1956-os tárgyú képzőművészeti alkotások reprodukcióival illusztráltuk.