A Magyar Napló Kiadó szeretettel vár minden kedves érdeklődőt Wodianer-Nemessuri Zoltán Egy láda dicsőség című kötetének dedikálására!

Időpont: 2024. szeptember 28-án, szombaton 10–11 óra között

Helyszín: 29. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál, Millenáris park, K9 stand (Magyar Napló Kiadó)

A második világháború magyar katonái sorsa drámai és megdöbbentő. Ugyanakkor felemelő, egyben tanulságos, ám az eltelt közel háromnegyed évszázad óta szépirodalmunk nem vagy alig dolgozta föl. A kötet elbeszélései csupa valóságos személlyel megtörtént eseményeket tartalmaznak. Személyes vagy utódaik részletes beszámolóin alapulnak, melyeket soká titkoltak, végül megnyíltak és elmesélték, mi több: dokumentálták. Hősök és antihősök, honvédek, altisztek/tiszthelyettesek, tisztek, magas rangú parancsnokok, civilek, hivatásos és botcsinálta katonák fiai, unokái, jóismerősei úgy emlékeztek megpróbáltatásaikra, ahogyan csak azok képesek, akik közvetlenül szereztek róluk tudomást. Az első és a második magyar hadseregnek meg a polgári áldozatoknak a történetírás is csupán részben szolgáltatott igazságot; leginkább a szakkönyvek, azok viszont a kutatási eredmények összegzését szolgálják.
Az irodalom ennél többre vállalkozik. Feltárja, hogyan éltek-éreztek a más-más rendfokozatúak, hozzátartozóik és a különböző társadalmi rétegek a háború során. A kép sokkal érzékenyebb és összetettebb, mint a hadmozdulatok, a csaták, a győzelmek és vereségek leírása.
A kötetben szó van a magyar hadseregek erősségeiről és gyöngéiről, felszerelésükről, személyi viszonyaikról és az összeomlás okairól. Az elbeszélések végén az olvasó azt is megtudhatja, mi történt szereplőikkel a háború után. Van olyan tanulságos, mint maguk az események. Ebben különbözik az Egy láda dicsőség minden hasonló írástól.

Wodianer-Nemessuri Zoltán, író

1948-ban születtem Budán, orvos-pedagógus családban. Általános iskolai éveim egy ré-szét Kecskeméten, kollégiumban végeztem, majd a József Attila gimnáziumban tettem érettségi vizsgát.

Különböző munkahelyeken dolgoztam, többek közt filmgyári világosítóként, segéd-levéltárosként, azután a Magyar Hirdetőben szerkesztő gyakornokként, később csoportvezetőként, végül osztályvezetőként a Hungexponál. Időközben levelező szakon elvégeztem a Külkereskedelmi Főiskolát és felsőfokú angol nyelvvizsgát tettem. A rendszerváltozást követően különböző cégek marketingvezetőjeként dolgoztam. Napilapokban már gimnazistaként publikáltam, később hetilapokban és folyóiratokban is. 

Írásaim az Új Tükörben, a Heti Magyarországban, a Magyar Nemzet publicisztikai és Kultúra rovatában, majd a Magyar Nemzetben, a Magyar Időkben, a Hitelben, az Életünkben, a Bárkában, a Trianoni Szemlében, a délvidéki Aracsban, az Erdélyi Naplóban és számos periodikában láttak napvilágot. Legtöbb esszém és tanulmányom a Hitelben jelent meg. Jellemzőjük a magyar és az európai históriába ágyazottság, illetve a művelődéstörténeti tanulságok és párhuzamok fölelevenítése. Publikációimat meghatározzák a politika és a kultúra szoros összefüggései.

1988-ben a Magyar Demokrata Fórum alapító tagja, az MDF Hírlevél c. kétheti lap fő-szerkesztője, a Tájékoztatási Bizottság alelnöke, később az Antall-kormány kommunikációs tanácsadója voltam. 1994-98 között külsős tagként a Bpest XI. ker. Önkormányzat Kulturális- és Médiabizottság alelnökévé választottak. Majd a polgármester főtanácsadójaként, 1998-2001 között A Határon Túli Magyarok Hivatalának kommunikációs vezetőjeként, Szabó Ti-bor elnök tanácsadójaként dolgoztam.

Első regényem, a rendszerváltozást egy Észak-magyarországi kisvárosban megjelenítő Rókavész 2005-ben jelent meg, majd A Kékbálnák vonulása című esszékötetem, a Balaton-felvidék c. képes monográfiám, A magyar múlt, a Rókavész c. kisregényem és más könyveim, utoljára a Végvidék 1561 ‒ 1569 2012-ben kiadott történelmi nagyregény, majd folytatása, a Kései virradat 1570 – 1579, végül 2019-ben trilógiám harmadik része, az Alkony. Négy kö-tetet szerkesztettem és három drámámat adták ki, köztük a Kegyelem címűt a Gyulai Vár-játékokon bemutatták, a Mennyei mosoda bemutatása pedig előkészületben van. Ugyanígy „A bíboros” c. Mindszenty Józsefről írott doku-játékfilmem. Időközben muzeális tékáinkról Kin-cses könyvtárak címmel ismeret-terjesztő filmsorozatot írtam, melyek közül a sárospatakit le-forgatták, majd a Duna tévé sugározta (a többi pénzhiány miatt akadt el). 

Trilógiám első kötete a Végvidék c .tényregény a balaton-felvidéki végvári harcok megjelentése.  Második, a Kései virradat 1570 ‒ 1579 önálló történet. A könyv Gyulaffy László generális és a XVI. századi magyar végvári harcok erdélyi folytatása, vagyis Szapolyai János Zsigmond, majd Báthory István kezdeményezése alapján és uralkodásukkor az önálló fejedelemség kialakulása. A szerteágazó forráskutatás alapján írt kötet nemcsak a magyarországi és erdélyi eseményeket tartalmazza, hanem azok gazdasági összetevőit és az európai politikának a történtekre gyakorolt hatását.  Végül megírtam az Alkony 1579 – 1605-öt, hogy a trilógia teljes legyen. A történet a Gyulaffy-utód, László erdélyi főkapitány, Nádasdy Ferenc dunántúli főkapitány, az „erős fekete bég” és a Bocskai felkelés históriája, a korszak európai összefüggéseibe helyezve. A kötet 2019 karácsonyán jelent meg. 

„A Magyar Napló Kiadó eseménye a 29. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál programjaként valósul meg.”