A 2023. február 18-án tartott teltházas gálaest keretében Erős Kinga és Bíró Gergely szerkesztők Völgyi Tóth Zsuzsa kérdéseire válaszolva bemutatták a kiadónk gondozásában a magyar széppróza napjára megjelent Az év novellái 2023 antológiát, amelyben harmincöt szerző írásai szerepelnek. A beszélgetés során Bíró Gergely arra hívta föl a figyelmet, hogy a kötet novellái minden évben tükrözik a mögöttünk hagyott esztendő kihívásait, íróink természetesen feldolgozzák azokat a témákat, amelyek mindannyiunkat foglalkoztatnak. Tavaly is és idén is sok írás foglalkozott a járvánnyal, a karanténnal, az idei kötetben pedig megjelenik a háború témája. Mindig úgy válogatunk – tette hozzá a szerkesztő –, hogy kötetünk tükrözze azt az értékvilágot, amit fontosnak tartunk, mindig arra törekszünk, hogy a közösség, a nemzet, a haza valamilyen módon megjelenjen, a sorozat első szerkesztője, Oláh János örökségének megfelelően. Erős Kinga azzal egészítette ki szerkesztőtársa bevezetőjét, hogy rámutatott, mennyire fontos a magyar irodalmi életben a folyóirat-kiadás. A magyar irodalom a folyóiratban él – szögezte le. – Mire egy regénye megjelenik egy-egy írónak, addigra számtalan novellája, regényrészlete fordult már meg a folyóiratokban. Ezeken keresztül ismerheti őt meg a hazai irodalmi közélet és a szerzőhöz érkező visszajelzéseken keresztül érik íróvá a kezdő tollforgató. Ezért van és ezért is kell, hogy legyen ilyen sok irodalmi folyóirat, és ezért fontosak az olyan antológiák, mint a most megjelent Az év novellái 2023 – mutatott rá az Írószövetség elnöke.
Bíró Gergely a megjelent antológiakötetből válogatott egy-két érdekességet. A résztvevők megtudhatták, hogy a kötetben harmincöt szerző írásai szerepelnek, akik közül a legfiatalabb Sarnyai Benedek Máté 25 – akinek novelláját Tallián Mariann előadásában meg is hallgathatta a közönség –, míg a legidősebb szerző, Marosi Gyula 82 éves alkotó. Felhívta a figyelmet Mátyus Melinda írására, amelyet úgy jellemzett: ez a legmerészebb írás a kötetben: egy izgalmas disztópia. Különleges elbeszélés Hegedűs Imre János novellája, amely a gábor cigányok hagyományai közé kalauzolja az olvasót, hasonlóan egzotikus témát választott Vörös Anna, aki egy aleppói muszlim közösség életébe enged bepillantást, de vannak írások a rendszerváltásról, és felbukkannak történelmi témák is: egy szerző a zsidóság deportálásáról ír, egy másik negyvennyolcas témát választott, de olyan is akad, amely a Wesselényi-összeesküvés korába viszi el az olvasót. Más írások inkább a lelkiségről, az emberi viszonyokról szólnak. Mirtse Zsuzsa egy mérgező szerelmi kapcsolatról ír, Juhász Zsuzsanna novellájában egy anya beszél külföldön élő lányához, de akad humoros írás is, sőt még egy kriminovella is belefért a kötetbe.