Bohdan Zadura: Éles határok

De ​hol az a vég? A jó és a rossz/ csak attól a helytől függ ahová kiteszed a pontot?/ Attól hogy vasárnap vagy hétfő van-e? jellemzik A legnicai csata című versben olvasható sorok azt az izgalmas költői módszert, mely egy időbe, egymás mellé kényszerít apróságnak tűnő jelenségeket és nagy létkérdéseket, egyszerre mutatva be terrort és a piciny mosolyt az emberek arcán. A lengyel Nagy Lászlóként, a fiatal költők példaképeként számon tartott Zadura pontosan ábrázolja mindennapjainkat, szűkülő tereinket, roncsolt érzelmeinket, de úgy, hogy többnyire marad egy kis fény, mely barátságosabbá teszi az emberi boldogtalanságot és a homályban megsejtet valami lehetséges boldogságot. Sohasem volt hajlamom az avangárdra/ Teljesen érthető akartam lenni/ Nem gondolom hogy ez visszavágás Sem azt hogy lopás írja a költő műveiről, melyek átérezhetővé, érthetővé teszik a költészet és az élet kapcsolatát. Az 1971 és 2002 között megjelent versekből válogatott hatvan szövegből tizenkilenc magyar témájú (köztük a címadó vers), emiatt számos kapaszkodót ad olvasójának ahhoz, hogy a magyar tájhoz, magyarsághoz, lengyelséghez, történelemhez, sorsokhoz, érzésekhez kapcsolódó kérdéseket átgondolja. Bohdan Zadura versei minden versszerető embernek ajánlottak.