Közel a delelőhöz – ez volt a címe Alföldy Jenő tanulmányának, amelyet Csontos János XL (Összegyűjtött versek, 1980–2002) című kötetéről írt. Most itt a második gyűjteményes verseskönyv – ennek a címe logikusan Delelő, melynek utószavát a szellemi keresztapa, ezt a meglehetősen zaklatott poétai pályát konokul végigkísérő irodalomtörténész jegyzi. Némi bátorság is szükségeltetik az ilyesféle címadáshoz, hiszen az irodalmi pályaívek jövendő vonalvezetése és fesztávolsága a szeszélyes időnek van kiszolgáltatva – nem véletlen, hogy a lírikus fő témája is maga az idő. A többnyire kötött ciklusokból építkező szerző e könyve az évezred első évtizedében megjelent tematikus versesköteteinek anyagát is tartalmazza (Para – Hódolat a magyar költészetnek, Száz év talány – Kiegészítések József Attilához), olvasható itt továbbá a Quasimodo-pályázaton díjazott Változatok könyve, a filmezésekhez kötődő Tizenkét kőmíves, illetve a Babits Mihály és Kosztolányi Dezső töredékeit kiegészítő Tarts Nyugatnak is. Az egyedi költemények és az elmaradhatatlan játékos ráadásversek mellett a költő a 2010-es viharos esztendő bőséges lírai válságkrónikáját ugyancsak megosztja az olvasóval. A kötet egyúttal nem is rejtegetett, rendhagyó útirajz a külvilág országaiban és a belső tájakon.
