A hangoskönyv emléket állít a Nagy Háborúnak, Tisza Istvánnak, halála 100. évfordulóján és azoknak a magyar íróknak, költőknek, akik harcoltak vagy haditudósítóként megjárták és hírt adtak a küzdelmekről, a magyar csukaszürke bakák életéről, földön, vízen és levegőben.
A Háborúból haza írt néhány levél is emléket kíván állítani a szenvedőknek. Így Hamvas Béla tábori levelezőlapjai, levelei. A költők, írók művei között megszólal egy-egy megzenésített vers, katonanóta vagy sláger, ami az 1914-18 közötti Magyarország hangulatát idézi.
Egy ilyen antológia természetesen nem készülhet a teljesség igényével. Csak keresztmetszetet ad, amiben helyt kapnak a hölgyek is, mint például Vészi Margit (Az égő Európa részletek), aki halált megvető bátorsággal lovagolt a harcvonalban, mint tudósító. Vagy nagy írónk Móricz Zsigmond, aki kiállt a lövészárok sáncára. Molnár Ferenc tollából kapunk képet a przemysli kitörésről, amelyben Gyóni Géza költőnk is részt vett. Gyóni, akit ezután gyalog hajtottak több száz kilométeren keresztül száztízezred magával a krasznojarszki hadifogolytáborba, ahol végül 1917. június 25-én szenvedett ki. De megismerhetik majd Hangay Sándor verseit is, aki repülősként az égből nézte, harcolta végig a poklok poklát.
Két boldoggá avatásra váró szentéletű ember írása és története is megjelenik. Az egyik, Márton Áron püspök úr, aki személyes élményeit mondja el később beszédeiben és erkölcsi tanításaiban. A másik, Marton Marcell atya, karmelita szerzetes, írói nevén Marton Boldizsár, aki önként vállalva ment két gyermekes tanártársa helyett az albán hadszíntérre a háborúba, és megírta a Muzulmán sírokon című regényét.
Mednyánszky László harctéri rajzai és a háborúban készült fotók tükrözik a képi hangulatát a hangoskönyvnek.
A Nagy Háborút megidéző színészek:
Eperjes Károly, Incze Máté, Jónás Gabriella, Szemerédi Bernadett, Széplaky Géza, Vecsei H. Miklós és Dóczy Péter. Zenészek: Csonka Boglárka, Dózy Gabriella, Várai Áron. Terv: Lőrincz Kata. Szerkesztő: Sipos Kata. Rendező: Dóczy Péter
