A művészet küldetése egyidős az emberré válással: a beszéd, a munka, az emberiesség jegyeinek kialakulásával. Jánosi Zoltán könyve – elsősorban a magyar kultúra elmúlt két évszázadából emelve ki arcokat – ennek a küldetésnek a nyomába ered. Azokat a meghatározó vonásokat keresi, amelyekkel az alkotók a közösségi létet: nemzetük és Európa értékteremtését szolgálták. Írók, költők, képző-, zene-, szín- és filmművészek, a kultúrát és a hitet közvetítők portréiban az az erő válik élesen láthatóvá, amely a történelem hullámveréseiben iránytűként mutatott – mutat ma is – az emberi kiteljesedés méltóbb esélyeire. A különböző műformákban (emlékezés, laudáció, köszöntés, tanulmány, bemutatás, kiállítás-megnyitó, meditáció, búcsúbeszéd) megrajzolt arcképeket a szerző esszényelve és a kiválasztott személyiségek s műveik mögött örvénylő himnuszok kötik egységbe, amelyek egyszerre kapcsolják őket és alkotásaikat a hazájukhoz, a teljesebb földhöz és a mindenséghez.