Kondor Péter líráját átitatja a költő mítoszteremtő szándéka. A mítosz történet, rendszerint az istenek tetteiről. Ezért benne rejlik az irodalom lehetősége – amint Northrop Frye Az ige hatalma című munkájában rámutat –, formája pedig azonos más történetfajtákkal, mint például a népmese vagy legenda, amelyek már nem elsősorban istenként számon tartott lényekről szólnak. Ahogyan fejlődik az irodalom, ezek a történetfajták egyesülnek, a hagyományos mítoszok módosulnak, és regények, románcok, eposzok fikciójává válnak, és a lírai költészetben is megtestesülnek. Kondor verseiben a háború kapja meg a mítosz státusát, melynek középpontjában már nem az istenek, hanem a költő áll. Minthogy a mítosz történet, mely nem azonos a történelemmel, és a metafora nyelvi, de nem logikai kapcsolat, így versei kritériuma az elképzelhető, nem pedig a való.