Māra Zālīte, a mai lett irodalom egyik legismertebb és legjelentősebb alakja, 1952-ben született a szibériai Krasznojarszkban. Költőként debütált, később esszéket, drámákat, musical- és operalibrettókat is írt. Dolgozott a Lett Írószövetségben, szerkesztette a Karogs című irodalmi folyóiratot, 2000 és 2008 között pedig a Lett Szerzők Szövetségének elnöki tisztét töltötte be. Számos rangos hazai irodalmi díj mellett 1993-ban nemzetközi Herder-díjjal tüntették ki. Regényíróként első nagy sikerét Pieci pirksti (Öt ujj, 2013) című önéletrajzi ihletésű regényével aratta.
A szibériai száműzetésből hazatérő lett házaspár hatéves kislánya szembesül a szülők által oly régóta vágyott Lettországgal. S miközben éli a magakorú gyermekek szokásos életét, megtanulja, hogy Szibériáról nem szabad beszélni, hogy mik az „elvarázsolt erdő” titkai, s miért kerülnek elő bőrkötéses könyvek a trágyadombból. Álmaiban és emlékeiben pedig újra meg újra visszatérnek az „emberfarkasok”, akik elhurcolták őket. Zālīte nagy beleélő képességgel és különös mozaiktechnikával teremti meg azt a gyermeki szemmel ábrázolt valóságot, amelyben csupán a költői nyelv és a meg-megcsillanó, szelíd humor enyhíti a szovjet megszállás korának komor, kegyetlen hétköznapjait.
