A hipnagógia orvosi kifejezés, és azt a köztes állapotot jelenti, amikor az ébrenlétből átkerülünk az alvásba. Ilyenkor egyszerre vizionálunk és gondolkodunk. Rendszerint percekig vagy csak másodpercekig tart ez a tudatállapot, de egyenértékű az ébrenléttel és az alvással: a határvidékük. Papp-Für János ebbe a titokzatos lelki tartományba vezet be minket. Ezekben a misztikus – vagy a misztika által megérintett – versekben ott sétálunk az isteni és az emberi világ határán, mint egy tengerparton, és velünk sétálnak az emlékeink, a gyerekkorunk, a családunk élő és holt tagjai: nagymamakacagást hallunk és anyánk meséjét, világítótornyot látunk és apánk biciklijét a kocsma mellett, régi és vadonatúj teliholdakat nézünk, beszélgetünk a szerelmünkkel, aki ott sétál mellettünk a fövenyen a saját emlékeivel, a saját gyerekkorával, a saját apja biciklijével… De ha el-el is szorul a torkunk olvasás közben, végig tudjuk, hogy az az alvás, amibe Papp-Für János hipnagógiás versei éppen beleringatnak minket – egészséges lesz és boldog.
Kemény István