Orosz fegyverekkel Ferenc Józsefért

Az 1848-49-es szabadságharc sorsát I. Miklós cár fegyveres beavatkozása döntötte el. Az orosz hadsereg csaknem kétszázezres létszámával nemcsak a tavaszi hadjáratot győztesen megvívó, Erdélyt és a fővárost is beleértve szinte az egész ország területét felszabadító fiatal honvédsereget múlta felül, hanem az oroszokat segítségül hívó osztrák kormányzat itt harcoló haderejét is.
Az orosz hadsereg szerepének eljelentéktelenítésére Haynautól kezdve a magyar marxista történetírással bezárólag több kísérlet történt. Előbbi a győzelmet igyekezett kisajátítani, az utóbbi az erőviszonyok figyelmen kívül hagyása mellett a polgári átalakulás programját végrehajtó középbirtokos nemesség politikájának korlátaiban, a belső ellenség aknamunkájában, árulásban láttatta a küzdelem elbukásának okait.
A szabadságharc történetének legkevésbé feldolgozott fejezete az orosz intervencióé. A magyarázat egyszerű: a szovjet levéltárak anyaga hozzáférhetetlen volt. Mára a helyzet megváltozott.
Mit lehet tudni a beavatkozást közvetlenül megelőző orosz–osztrák tárgyalásokról, az orosz katonai előkészületekről? Lengyel szemtanúk hogyan emlékeztek a Galícián át Magyarország felé masírozó orosz csapatokra? Milyen okokkal magyarázható annak az orosz hadosztálynak az elindítása, amely Bécs sürgetésére gyorssegélyként még a tömeges beavatkozás előtt – példás orosz–osztrák–porosz összefogással – Krakkóból vasúton érkezett a morvaországi Ungarisch Hradischba, s amely így európai vasúttörténetet írt? Mi volt morvaországi kényszerpihenőjének hátterében, hogyan vonult gyalogmenetben tovább Pozsony felé? Miként vélekedtek az oroszok a hadműveleteik szempontjából fordulópontnak tekinthető július 15–17-i váci csatáról, a július 20-i turai lovassági és a tragikus emlékű július 31-i segesvári ütközetről? Megváltoztatja-e a tudomány hadifogoly-kérdésben kialakult álláspontját az az iratcsomó, amely egy Oroszországba elhurcolt honvédtiszt sorsának dokumentumait őrzi, s amelyre a kötet szerzőjének sikerült rábukkannia?
Rosonczy Ildikó a Klebelsberg-ösztöndíjnak köszönhetően kutatott Moszkvában az Oroszországi Hadtörténelmi Levéltárban. Könyve, amelyben a fenti kérdésekre is választ ad, ennek a munkának az eredménye.