A Nemzeti Erőforrások Minisztérium 2011-ben hirdette meg Életút pályázatát, amelyre hatvan év felettiek írásműveit várta. A pályamű tárgya lehetett a személyes múltnak egy-egy eseménye, de akár a teljes életút, illetve valamely történelmi vagy személyes pillanat. A kiírás tehát arra irányult, hogy miként sikerült időseinknek helytállniuk a XX. századi Magyarország embert próbáló időszakaiban, illetve arra, hogy mindezek a tapasztalatok közkinccsé válhassanak. A felhívást meglepően nagy érdeklődés övezte, hiszen közel kétezer-ötszáz pályamű született. Jelen kötetünkben a nyertes pályaművekből válogattunk: 127 írás részleteit tesszük közzé benne.
Tanulságos ez a könyv, mert tanúságot tesz. Az utolsó pillanatokat éljük, amikor még eleven szemtanúk mondhatják el emlékeiket a múlt viharos pillanatairól: az ország közel száz évvel ezelőtti szétszakításáról, a II. világháborúról, a deportálásokról, a hadifogolytáborokról, a koncepciós perekről vagy 1956-ról. Az írások legtöbbjében az elbeszélt szörnyűségek sötétjén átsüt a kitartást, a hűség, a hazaszeretet és a hit - és persze a mindennapi, praktikus furfang, mert a szükség találékonnyá teszi az embert. Némelyik mű akár egy kalandfilm forgatókönyve is lehetne. Ne feledkezzünk meg azokról sem, akiknek életútja nem a történelem színterein vezetett keresztül: például a világjáró kerékpárosról vagy az iskola rémét megszelídítő tanárról. Azokról, akik bár békeidőben vívták meg a maguk harcait, de életük mégis ugyanarról szól: az akaraterő, a jó szándék, az emberség diadaláról.
A pályaművek a minisztérium honlapján (eletut.kormany.hu) olvashatók.
