Bárány László (1948, Budapest) író. Tanított főiskolán, és dolgozott kiadói szerkesztőként. Filozófiai, lélektani, irodalmi tanulmányokat publikált, elbeszéléseket ír. Legutóbbi kötete: Most, a régi szép időkben (novellák, 2017).
Bogdán Emese (1955, Erdővidék, Barót) író, testnevelő. A bukaresti Testnevelési Akadémián diplomázott. Tíz évet tanított a Gyimesekben, vízitornával foglalkozik, és nehézkes mozgású gyerekeket tanít úszni. Novellái a Magyar Naplóban és a Székelyföldben jelentek meg. Önálló kötete: A padlás angyala (novellák, 2020). Ipekakuána (baróti följegyzések) című novelláskönyve is hamarosan megjelenik.
Burns Katalin (1976, Budapest) író, zenész. A Károli Gáspár Egyetem magyar–angol szakán végzett 2001-ben. Világzenei és fúziós énekes, ázsiai és magyar népzenével, India és Pakisztán zenéjével foglalkozik, emellett angol nyelvet oktat és fordít. Önálló kötetei: Szőttesek regénye (Magyar Napló regénypályázat, különdíj, 2009), Esőcsinálás (novellák, 2022).
Csabai László (1969, Nyíregyháza) író, költő, tanár és könyvtáros. Nyíregyházán él. A magyar és az orosz klasszikusokat olvassa legszívesebben. Folyton Szibériába vágyik. Legutóbbi kötete: Inspektor Szindbád (regény, 2021).
Ferdinandy György (1935, Budapest) író. Egyetemistaként, 1956- ban hagyta el Magyarországot. 1956–1964 között Franciaországban kőműves, orosz fordító és könyvkereskedő volt. 1957– 1969 között a Strasbourgi és a Dijoni Egyetemen tanult. 1959-ben a Strasbourgi Egyetemen irodalomtörténeti doktori címet szerzett. 1964-től a Puerto Rico-i Egyetem tanára. 1964–1970 között a Szomorú Vasárnap című irodalmi lap kiadója volt. 1976- tól 1985-ig a Szabad Európa Rádió külső munkatársa. 2000 óta felváltva Puerto Rico és Miami között ingázva élt, a 2010-es évek óta Budapestre tette át székhelyét. Többek között Márai Sándor- (1997), József Attila- (2000), MAOE Életmű- (2006), Déry Tibor- (2008) és Arany János-díjas (2015). 2011-ben kitüntették a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével. Legutóbbi kötete: Szól a kakas (rövidprózák, jegyzetek, 2022).
Szalai Zsolt (1979, Győr) költő, kritikus, szerkesztő. 2006–2014 között a Fiatal Írók Szövetségének alelnöke. A Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum munkatársa. Az Ambroozia folyóirat szerkesztője, az AmbrooBook Kiadó ügyvezetője. Öttevényben él. Legutóbbi kötete: Gyökeres ház (versek, 2020).
Szálinger Balázs (1978, Keszthely) József Attila-, Sziveri János-, Bródy Sándor-, Junior Prima-díjas költő, műfordító. A Károli Gáspár Református Egyetem jogi karán és az ELTE tanárképző főiskolai karán tanult. 2018-ig a Hévíz folyóirat főszerkesztője. Drámáit számos színházban színpadra állították. Legutóbbi kötete: Al-dunai álom (próza, 2020).
Székelyhidi Zsolt (1973, Debrecen) író, költő, zenész. Tanulmányait a miskolci Nagy Lajos Király Magánegyetem magyar nyelv és irodalom szakán végezte. 2007-től a Spanyolnátha művészeti folyóirat szerkesztője, 2011-től főszerkesztő-helyettese. Legutóbbi kötete: Ami kék lesz (versek, 2021).
Mirtse Zsuzsa (1967, Budapest) József Attila- és Bella István-díjas költő, író, szerkesztő. 2013-tól a Magyar Napló Kiadó munkatársa, 2019-től a folyóirat kritikarovatának szerkesztője, 2024-től a folyóirat főmunkatársa. 2014–2016 között a Magyar Katolikus Rádióban vezetett irodalmi műsort. 2016–2020-ig a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. (MANK) irodalmi tanácsadója. Jelenleg a Digitális Irodalmi Akadémia ösztöndíjreferense. 2006-ban átvehette a Magyar Köztársaság Ezüstkeresztjét, 2020-ban a Magyar Napló Kiadótól „Az év legsikeresebb szerzője”-díját, 2021-ben az Irodalmi Jelen Prózadíjasa volt. Legutóbbi kötete: Bölcsőmben magam ringatom (prózák, 2021).
Irodalomtudós, zenetörténész, szemiotikus. 2019-ben az ELTE-n szerzett doktori fokozatot összehasonlító irodalomtudományból az úgynevezett wagneriánus regény problémájáról, azon belül is a zenei és irodalmi motívumkezelés kapcsolatáról írott disszertációjával. Jelenleg az ELTE angol nyelvű szemiotika MA programjának oktatója, valamint a Milton Friedman Egyetemen kommunikációelméleti és kultúratudományi tárgyakat tanít. Fő kutatási területei az irodalom és zene közötti intermediális kapcsolatok, illetve a másik médium idegenségének poétikai kiaknázása szövegekben és zeneművekben. Legutóbbi könyve: Az irodalmi vezérmotívum és a wagneriánus regény (IM-könyvek, Magyar Napló, Budapest, 2022).
Jancsó Lula vagyok, 22 éves. Az ELTE Bölcsészettudományi Karán hallgatok művészettörténetet, zenét és irodalmat 2023 óta. A Corvinus International Relations szakán is elkezdtem tanulmányaimat. Beszélek angolul, németül felsőfokon, olaszul társalgási szinten. Színészetet tanultam, játszottam több kisfilmben. Gyerekkorom óta írok, a mai napig naplót és 2022 óta verseket, novellákat, amelyekből néhány megjelent irodalmi folyóiratokban.
Zsidó Ferenc (1976, Székelyudvarhely) író, kritikus, a Székelyföld folyóirat főszerkesztője. Székelykeresztúron él. Legutóbbi kötete: Trendek és elhajlások (irodalomkritikák, 2021).
PhD, PhD irodalomtörténész, neveléskutató, fejlesztő irodalomterapeuta, tréner. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen szerzett doktori fokozatot neveléstudományból 2008-ban, irodalomtudományból 2012-ben. Az Apor Vilmos Katolikus Főiskola tanszékvezető főiskolai tanára, a Katolikus Pedagógia folyóirat főszerkesztője, az Irodalmi Magazin főmunkatársa. Kutatási területei: a felvilágosodás korának irodalma, pedagogikum a művészetekben. Legutóbbi könyve: A poéta természete. Csokonai Vitéz Mihály alkotói portréjához, Magyar Napló – Írott Szó Alapítvány, Budapest, 2024. (IM-könyvek 3.)
1953-ban született Zalaegerszegen. Alapélménye Babits Mihály és Emily Dickinson lírája, a Nyugat folyóirat és kiadó szellemi világa, Nemes Nagy Ágnes és Rónay György költészete, Ambrus Zoltán írásai. Érdeklik filológiai és szövegkiadási kérdések – amennyiben hozzásegítenek a szerzői személyiség megismeréséhez. A Pagoda és krizantém című sorozat szerkesztője.
Irodalomtörténész, teológus, a PPKE BTK Óvó- és Tanítóképző Tanszékének egyetemi adjunktusa. Magyar–teológia szakos tanárként végzett a Szegedi Egyetemen 2001-ben. Doktori fokozatot ugyanitt szerzett 2005-ben: disszertációjában Nemes Nagy Ágnes költészetének dialogikus jellegét és vonatkozásait vizsgálta Martin Buber perszonalista filozófus gondolatrendszerének tükrében. Kutatási területe még Ottlik Géza, Pilinszky János és Weöres Sándor életműve, az újholdas írónemzedék poétikája, valamint a művészet és a vallás közös beszédmódja és tapasztalati horizontja. Legutóbbi kötete: „Kimondani, s elrejteni.” Kompozíciós formák Nemes Nagy Ágnes költészetében, (Magyar Napló, Budapest, 2023, IM-könyvek).
Irodalomtörténész, szerkesztő. Magyar(tanár), összehasonlító irodalomtudomány, drámapedagógia és atipikus fejlődés szakokon végzett. PhD-fokozatát az ELTE Irodalomtudományi Doktori Iskolájában szerezte meg 2018-ban. Az ELTE BTK kutatója, az Általános Irodalomtudományi Kutatócsoport és a Modern Antikvitásrecepció Kutatócsoport tagja. Az Irodalmi Magazin főszerkesztője, az Irodalomtörténet folyóirat szerkesztője. Főként modern és kortárs magyar költészettel foglalkozik. Legutóbbi könyve: „égbolttá szélesülsz”. Organikusság Nemes Nagy Ágnes költészetében (Ráció – Szépirodalmi Figyelő Alapítvány, Budapest, 2024).
Benedek Szabolcs (1973, Budapest) József Attila- és Látó-díjas író, szerkesztő. Szolnokon nőtt fel, majd a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen szerzett diplomát, politikatudomány szakirányon. A kötetben szereplő novellájával harmadik helyezést ért el a Győr 750 című szépirodalmi pályázaton. Legutóbbi kötete: Király! (ifjúsági ismeretterjesztő mű, 2021). Portréját Máté Péter készítette.
