Nagyecseden született 1939. november 27-én. Debreceni gimnáziumi évek után, csak 1968-ban sikerült az ELTE  orosz nyelv- és irodalom-történelemből diplomát szereznie. 1981-ben a Hittudományi Akadémia teológiai karán absolutoriumot kapott. 1982-ben az ELTE levéltári szakán  diplomázott. 1976-ban bölcsészdoktor, 1994-ben a történettudomány kandidátus,  2008-ban akadémiai doktor lett.

Élete jórészét az Esztergomi Főegyházmegyében töltötte, 1979-től Esztergomban a Prímási és Főkáptalani Levéltár igazgatójaként, a Főszékesegyházi Könyvtárat, majd az Érseki Simor Könyvtár vezetését is ellátta. Nyugdijasként a Váci Püspöki Levéltár és Könyvtár igazgatói tisztségét viselte, majd az Esztergom-budapesti Főegyházmegye Egyháztörténeti Bizottságának elnöke volt 2018-ig.

Konferenciák szervezője és előadója volt. Szervezője volt a Szent Adalbert évnek, részt vett A bajor-magyar kapcsolatokat bemutató kiállításon, a Vatikáni kiállításon, Olasz Egyházi Levéltárosok Egyesülete előadója volt.

Elindított  és szerkesztett két periodikát a Strigonium Antiquum, majd a Miscellanea Ecclesiae Strigoniensis címűt.

Számos tudományos testület és egyesület tagja volt. Több kötetet szerkesztett és több önálló könyvet írt, ezen kívül számos tanulmánya jelent meg. A katolikus püspökkari jegyzőkönyveket adott ki 1892-1948 között. Ezen idő  alatti körleveleket gyűjti és szeretné kiadni. A Primási Levéltár cimerei c. kötet az érdeklődésre való tekintettel  második alkalommal is megjelent. Egyedülállóan foglalkozott a püspökszenteléskor használt szentelési hordócskákkal, mint püspöki insigniával, továbbá a főpapi temetési szertartásokkal.

Külföldi tanulmányutak között Ausztria, Belgium játszott fontos szerepet.

Több díjat nyert: Komárom-Esztergom Megyéért (1994.) Pauler Gyula díj (1996.) Kormos László díj (2001). Mindszenty József-életműdij (2017), Fraknói-dij (2018).