Kiss Tamás (Kisújszállás, 1912.– Debrecen, 2003) József Attila-díjas költő, író, műfordító. 1932-ben szülővárosában érettségizett. 1932-1938 között a Tisza István Tudományegyetemen tanult Debrecenben református teológiát. 1946–1950 között elvégezte a Kossuth Lajos Tudományegyetem magyar-történelem szakát. 1942–1947 között Nagyváradon az Állami Leánylíceumban, 1947–1951 között Debrecenben a Református Tanítónőképzőben tanított. 1951–1952 között egy közgazdasági középiskola tanára volt. 1952-1959 között a Fazekas Mihály Gimnáziumban, majd 1959–1973 között a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem gyakorló-gimnáziumában tanított, s szerkesztette Alföld című folyóiratot. Költői pályája 1934-ben a Nyugat-tal indult. Lírájában az alföldi nép és táj egyszerűsége jelent meg. Jellegzetes hangja a csendes bánat, a finom szatíra, vagy az áradó bensőségesség. Stílusa dísztelen, puritán.