Lettország, 1939–1941. A kis balti országot 1940 nyarán szovjet, majd 1941 nyarától német csapatok szállják meg és kebelezik be előbb a Szovjetunióba, majd a Német Birodalomba. A regény főhőse a filozófiai és vallástörténeti érdeklődéssel megáldott Matīss, egy festő és mázoló rokon segédje, akarata ellenére, balszerencsés véletlenek sorozata folytán sodródik az idegen megszállások elszenvedőinek táborába. Miután egy orvosi beavatkozásnak köszönhetően visszanyeri férfiasságát és élete kivirágzik, a szovjet megszállók megnyomorítják, majd a német bevonulást követően részt vesz a lettországi holokauszt zsidómentésében. Sorsa ezzel visszavonhatatlanul tragédiába fordul. A regény remek stílusa, a pergő események, a hősök jelleme mesteri ábrázolásának köszönhetően a könyv letehetetlen és feledhetetlen alkotássá válik.
Bērziņš alkotása a történelmet elszenvedő, de ugyanakkor azt alakító kisember mesteri ábrázolásán túl plasztikus képet nyújt a balti kisnépek két birodalom között őrlődő, szenvedéssel teli sorsának egy szeletéről, a huszadik század humanista eszméinek kudarcáról, de mégis sírig tartó legyőzhetetlenségéről.