A Magyar Mikrokozmosz sorozat a Kárpát-medencei és a világ bármely pontján élő magyarság számára nyit fórumot kisviláguk – mikrokozmoszuk – szépirodalmi műveken, szociográfiákon, emlékezéseken, autobiográfiákon, esszéken, történeti és tudományos műveken át kifejeződő felmutatására. Históriai és szinkron létezésünk olyan mozaikjait helyezve az olvasók elé, amelyek a cseppben tükröződő tenger tisztaságával, modellszerűen vallanak sorsunkról, történelmünkről, s Pilinszky János szavaival: „Ahogyan a tenger az összetört szentségtartóban” (Merre, hogyan?) viselik létünk fényeit és árnyékait. „Az emlékek velünk élnek tovább. Ferenc már évek óta velük tölti az éjszakáit. Éjfél után jönnek, a pirkadattal felerősödnek, és ő várja őket. Hajnali ébredéskor, amikor felmerül valami a múltból, mint valami memoritert, megpróbálja rögzíteni. És ha éppen csak egy mozzanat bukkan fel, azt is megragadja, mélyíti, szélesíti. Életben akar tartani mindent, ami volt. Embereket, tájakat, utcákat, egy fasort, egy kertet, az öreg körtefák alatt a hullott gyümölcsöket, amiket már kikezdtek a darazsak, csillagos augusztusi estéket, a pelék éjszakai futkosásának dobaját a padlás deszkáin… És a nőket. Akiket szeretett, és akik szerették.”
