Marcsák Gergely (Kincseshomok, 1990.) kárpátaljai költő, verséneklő, irodalmár. Gérecz Attila-díjas.
Orbán János Dénes (1973, Brassó) költő. Magyar–angol szakon végzett Kolozsváron. Volt a Bretter György Irodalmi Kör elnöke, az Előretolt Helyőrség főszerkesztője. 1995–1999 között a kolozsvári Erdélyi Híradó Könyv- és Lapkiadó főszerkesztője, 1999–2014 között igazgatója és felelős kiadója volt. 2003–2008 között az Irodalmi Jelen szerkesztője, 2006–2012 között az Erdélyi Magyar Írók Ligájának elnöke. 2002–2014 között a kolozsvári Bulgakov Irodalmi Kávézó tulajdonosa és ügyvezetője volt. A 2015-ben alakult budapesti Előretolt Helyőrség Íróakadémia vezetője, a Magyar Idők napilap kulturális rovatát vezeti. Más kitüntetései mellett József Attila- (2002), Magyarország Babérkoszorúja (2014) és Herczeg Ferenc-díjas (2021), a Magyar Művészeti Akadémia levelező tagja. Legutóbbi kötete: Búbocska (meseregény, 2019). Portréját Kozma Zsuzsi készítette.
Sütő Csaba András (1979, Győr) költő. Verseket, kritikákat, tanulmányokat 2002 óta közöl magyarországi és határon túli nyomtatott és online folyóiratokban. Tudományos kutatásait a kortárs magyar nyelvű költészet területén végzi: Oravecz Imre, Tolnai Ottó, Tőzsér Árpád költészetével foglalkozik. A Fiatal Írók Szövetsége, a Magyar Írószövetség, a PEN Club Magyarország tagja. A 2004-ben alakult Hermaion Irodalmi Társaság alapító elnöke, jelenleg alelnöke. A 2010-ben indult Ambroozia web-folyóirat alapító szerkesztője, felelős szerkesztője, a kritikarovat vezetője. Lilla-díjas (2015). A kötetben megjelent novellájával második helyezést ért el a Győr 750 című szépirodalmi pályázaton. Legutóbbi kötete: megnéztem újra (versek, 2021).
Szakács Réka (1972, Székelyudvarhely) író, orvos. Közel egy évtizedes, szakaszos franciaországi lét és orvoslás után ismét Szegeden él, és Szentesen dolgozik pszichiáterként. Novellái és kritikái magyarországi és határon túli folyóiratokban jelennek meg. Önálló kötete: A testidomár (novellák, 2020).
Király Farkas Kolozsváron született. 1990 januárjában közlik először verseit a frissen alakult kolozsvári Jelenlét című lapban. A Kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem kémia–fizika, majd a szintén kolozsvári Avram Iancu Tudományegyetem reklám- és gazdaságpszichológia szakán tanul. 2002-ben Budapestre költözik. Évekig a Napút folyóirat, illetve a Napkút Könyvkiadó szerkesztője, másfél évtizedig a Szabad Föld munkatársa különböző beosztásban. Az Ambroozia online folyóirat és az AmbrooBook Kiadó egyik alapító szerkesztője. 2016–2019 között az Irodalmi Jelen próza- és műfordítás rovatának a szerkesztője, jelenleg az Országút kulturális kétheti lap főszerkesztő-helyettese. Munkásságát egyebek közt Bella István- és Páskándi Géza-díjjal ismerték el. Legutóbbi kötetei: Ha elfogy a fény (elbeszélések, 2019), út a tengerszemekhez (versek, 2019), Sortűz (kisregény, 2. kiadás, 2022), A végtelen meghosszabbítása (versek, 2022).
1945.ben született Budapesten, Babérkoszorú- és József Attila-díjas költő, műfordító, történész, diplomata. Költői pályáját az 1960-as években kezdte, a Kilencek alkotócsoport tagjaként. A rendszerváltást követően hazánk varsói nagykövetségének kulturális tanácsosa, majd krakkói főkonzul, 2003-ban Krakkó díszpolgárává választották. 2010-től a Magyar Művészeti Akadémia tagja, tudományos munkásságáért 2019-ben Széchenyi-díjban részesült. A Balaton-felvidéken található Salföldön él.
LOSONCZY ATTILA író, művelődésszervező 1975-ben született Budapesten, jelenleg is ott él. 2002 óta a ferencvárosi Gát utcában működő József Attila Emlékhely vezetője, a József Attila Társaság alapító vezetőségi tagja. 2009 óta publikál novellákat, cikkeket és recenziókat irodalmi lapokban, antológiákban. Legutóbbi kötetei: Panelek mögött (novellák, 2021), Törésvonalak (novellák, 2022).
1972-ben Székesfehérváron születtem, és az életemet mindmáig meghatározó Velencei-tó partján nőttem fel. A fehérvári Teleki Blanka Gimnáziumban érettségiztem (1990), majd az Eötvös Loránd Tudományegyetem Tanárképző Főiskolai Karán magyar–történelem szakos tanári oklevelet (1996), az ELTE Bölcsészettudományi Karán pedig magyar nyelv és irodalom szakos középiskolai tanári végzettséget szereztem (1998). Ugyancsak az ELTE-n Ph.D-ösztöndíjas voltam, ahol az abszolutóriummal zártam a tanulmányaimat. Később felsőfokú kulturális menedzseri képesítést is szereztem, illetve elvégeztem a gyöngyösi Károly Róbert Főiskolán a szőlész-borászmérnök szakot.
