1948-ban születtem Budán, orvos-pedagógus családban. Általános iskolai éveim egy ré-szét Kecskeméten, kollégiumban végeztem, majd a József Attila gimnáziumban tettem érettségi vizsgát.
Különböző munkahelyeken dolgoztam, többek közt filmgyári világosítóként, segéd-levéltárosként, azután a Magyar Hirdetőben szerkesztő gyakornokként, később csoportvezetőként, végül osztályvezetőként a Hungexponál. Időközben levelező szakon elvégeztem a Külkereskedelmi Főiskolát és felsőfokú angol nyelvvizsgát tettem. A rendszerváltozást követően különböző cégek marketingvezetőjeként dolgoztam. Napilapokban már gimnazistaként publikáltam, később hetilapokban és folyóiratokban is.
Írásaim az Új Tükörben, a Heti Magyarországban, a Magyar Nemzet publicisztikai és Kultúra rovatában, majd a Magyar Nemzetben, a Magyar Időkben, a Hitelben, az Életünkben, a Bárkában, a Trianoni Szemlében, a délvidéki Aracsban, az Erdélyi Naplóban és számos periodikában láttak napvilágot. Legtöbb esszém és tanulmányom a Hitelben jelent meg. Jellemzőjük a magyar és az európai históriába ágyazottság, illetve a művelődéstörténeti tanulságok és párhuzamok fölelevenítése. Publikációimat meghatározzák a politika és a kultúra szoros összefüggései.
1988-ben a Magyar Demokrata Fórum alapító tagja, az MDF Hírlevél c. kétheti lap fő-szerkesztője, a Tájékoztatási Bizottság alelnöke, később az Antall-kormány kommunikációs tanácsadója voltam. 1994-98 között külsős tagként a Bpest XI. ker. Önkormányzat Kulturális- és Médiabizottság alelnökévé választottak. Majd a polgármester főtanácsadójaként, 1998-2001 között A Határon Túli Magyarok Hivatalának kommunikációs vezetőjeként, Szabó Ti-bor elnök tanácsadójaként dolgoztam.
Első regényem, a rendszerváltozást egy Észak-magyarországi kisvárosban megjelenítő Rókavész 2005-ben jelent meg, majd A Kékbálnák vonulása című esszékötetem, a Balaton-felvidék c. képes monográfiám, A magyar múlt, a Rókavész c. kisregényem és más könyveim, utoljára a Végvidék 1561 ‒ 1569 2012-ben kiadott történelmi nagyregény, majd folytatása, a Kései virradat 1570 – 1579, végül 2019-ben trilógiám harmadik része, az Alkony. Négy kö-tetet szerkesztettem és három drámámat adták ki, köztük a Kegyelem címűt a Gyulai Vár-játékokon bemutatták, a Mennyei mosoda bemutatása pedig előkészületben van. Ugyanígy „A bíboros” c. Mindszenty Józsefről írott doku-játékfilmem. Időközben muzeális tékáinkról Kin-cses könyvtárak címmel ismeret-terjesztő filmsorozatot írtam, melyek közül a sárospatakit le-forgatták, majd a Duna tévé sugározta (a többi pénzhiány miatt akadt el).
Trilógiám első kötete a Végvidék c .tényregény a balaton-felvidéki végvári harcok megjelentése. Második, a Kései virradat 1570 ‒ 1579 önálló történet. A könyv Gyulaffy László generális és a XVI. századi magyar végvári harcok erdélyi folytatása, vagyis Szapolyai János Zsigmond, majd Báthory István kezdeményezése alapján és uralkodásukkor az önálló fejedelemség kialakulása. A szerteágazó forráskutatás alapján írt kötet nemcsak a magyarországi és erdélyi eseményeket tartalmazza, hanem azok gazdasági összetevőit és az európai politikának a történtekre gyakorolt hatását. Végül megírtam az Alkony 1579 – 1605-öt, hogy a trilógia teljes legyen. A történet a Gyulaffy-utód, László erdélyi főkapitány, Nádasdy Ferenc dunántúli főkapitány, az „erős fekete bég” és a Bocskai felkelés históriája, a korszak európai összefüggéseibe helyezve. A kötet 2019 karácsonyán jelent meg.
