Kereső

Szentmártoni János (1975, Budapest) Babérkoszorú-, József Attila- és Gérecz Attila-díjas költő. A Magyar Művészeti Akadémia tagja. 2000–2010 között a Magyar Napló szerkesztője, jelenleg egyik ügyvezetője. 2010–2019 között a Magyar Írószövetség elnöke. 2018-tól az Előretolt Helyőrség lapcsalád főszerkesztője. Legutóbbi kötete: A katarzis nyomában (írások, beszédek, interjúk, 2021).

Takács Zsuzsa (1938, Budapest) Kossuth-, Babérkoszorú-, József Attila-, Déry Tibor-, Weöres Sándor-, Radnóti- és Alföld-díjas költő, író, műfordító. A Spanyol Királyság érdemkeresztjének birtokosa. A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia és a Digitális Irodalmi Akadémia tagja. A Közgazdasági Egyetem Spanyol–Portugál Tanszékének vezető docense volt. Legutóbbi kötete: Spirálfüzet (versek, 2021).

Gothárd Krisztián (2001, Székelyudvarhely) író. 2020-ban végzett a csíkszeredai Márton Áron Főgimnáziumban, majd épületgépésznek tanult. Jelenleg édesapja vállalkozásában dolgozik. Az antológiában szereplő novellájával elnyerte a Helikon folyóirat Amit nem lát a webkamera címmel kezdő szerzőknek meghirdetett pályázatának 1. díját próza kategóriában.

Grecsó Krisztián (1976, Szegvár) József Attila- és Aegon Mű­vészeti díjas író. A József Attila Tudományegyetem magyar szakát 2001-ben fejezte be. Öt évig élt Békéscsabán, a Bárka folyóirat szerkesztője volt. Volt a Nők Lapja vezető szerkesztője és a Szépírók Társaságának alelnöke, 2009-től vezeti az Élet és Irodalom prózarovatát. Legutóbbi kötete: Valami népi (novellák, 2022). Portréját Szilágyi Lenke készítette.

Tamás Menyhért (1940, Hadikfalva) Kossuth-, Babérkoszorú-, József Attila- és Arany János-díjas, Balassi Bálintemlékkardos költő, író, drámaíró. A Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, a Magyar Írószövetség örökös tagja. 1968-tól a Népszava munkatársa, több mint húsz esztendeig irodalmi szerkesztője, majd rovatvezetője, végül főszerkesztő-helyettese. 1999–2005 között a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének alelnöke. Legutóbbi kötete: Trianon szédületében (versek, 2020).

Haász János (1974, Gyula) író, újságíró, a Telex.hu szerkesztője, Kassák Lajos- és Tarnói Gizella-díjas. Az ezredforduló óta Budapesten él. 2018-ban szerzőtársával megnyerte a Móra Kiadó novellapályázatát, 2021-ben shortlistes volt a PesText világirodalmi fesztivál pályázatán. Számos folyóiratban és antológiában publikált. Legutóbbi kötete: Mire felnövünk (gyerekversek, 2021). Idén tavasszal jelenik meg első önálló prózakötete Apám óriás lesz címmel.

Tolvaj Zoltán (1978, Budapest) költő, író, műfordító. Gyermekkorát Brazíliában töltötte. Az ELTE magyar–portugál szakán végzett. 2002–2008 között a Dokk.hu munkatársa. Legutóbbi kötete: Fantomiker (versek, 2016).

1953-ban született Győrött. 1971-ben a Jedlik Ányos Gépipari technikumban érettségizett. 1979-ben a Szombathelyi Tanárképző Főiskolán szerzett diplomát népművelés-magyar szakon. Népművelőként, tanárként dolgozott. 1990-2020 a győri Műhely folyóirat főszerkesztője. A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja.

Kákonyi Lucia (1957, Budapest) író, angoltanár, a BGSZC Hunfalvy János Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Technikumban tanít. Elvégezte a Magyar Íróakadémia mesterkurzusát, majd csatlakozott a Turczi István vezette Filter Írócsoporthoz, melynek azóta is tagja. Írásai 2011 óta jelennek meg antológiákban, nyomtatott és elektronikus irodalmi folyóiratokban. Válogatott novellái hamarosan önálló kötetben is olvashatók.

Albert László (1949, Budapest) író, újságíró, Brisbane-ben él.

Nyilasy balázs (1950, Budapest) költő, irodalomtörténész, egyetemi tanár

Kontra Ferenc (1958, Darázs) író, szerkesztő. A pécsi Nagy Lajos Gimnáziumban érettségizett, majd a szegedi József Attila Tudományegyetemen diplomázott. 1987-től az Új Symposion irodalmi szerkesztője, 2001-től pedig a Kilátó irodalmi melléklet szerkesztője 2015-ig. Kreatív írást tanít az Újvidéki Egyetem magyar tanszékén. 2000-ben a Frankfurti, 2008-ban a Lipcsei Könyvvásár díszvendége. Munkái német, angol, francia, lengyel, román, horvát, bolgár és szerb nyelven is olvashatók. 2019-től a Magyar Művészeti Akadémia tagja. Fontosabb elismerései: Márai Sándor-díj (2012), József Attila-díj (2013), Arany János-díj (2018). Az álom hídja című regényért (2018) a Magyar Művészeti Akadémia Év Könyve díjában részesült (2018). Legutóbbi kötete: Lepkefogó (novellák, 2020).

Lakatos-Fleisz Katalin (1978, Nagykároly) Irodalomtörténész, tanár. Doktori tanulmányait Debrecenben és Finnországban végezte. Kolozsváron él.

Tőzsér Árpád (1935, Gömörpéterfalva) Kossuth-, József Attila-, Déry Tibor-, Füst Milán- és Alföld-díjas, Quasimodo- emlékdíjas költő, író, műfordító, irodalomtörténész. A Nemzet Művésze, a Magyar Művészeti Akadémia tagja. A Hét szerkesztője, az Irodalmi Szemle főszerkesztője. A pozsonyi Comenius Tudományegyetem adjunktusa. A Madách–Posonium Kiadó főszerkesztője. Legutóbbi kötete: Vagyonos apáink (tanulmányok, esszék, 2021).

Halmosi Sándor (1971, Szatmárnémeti) Prima Verba- és Lukijan Mušicki-díjas költő, műfordító. 1989–2006 között Németországban élt, jelenleg Budapesten lakik. Az AB ART Kiadó társalapítója. Legutóbbi kötete: Napszálkák (versek, 2021).

Bán-Horváth Veronika (1990, Győr) költő. A Fiatal Írók Szö­vetségének elnökségi tagja. A Hermaion Irodalmi Társaság titkára. Budapesten él. Legutóbbi kötete: Minden átjárható (versek, 2017).

Iancu Laura (1978, Magyarfalu) József Attila-, Bella István-, Ratkó József- és Jankó János-díjas költő, író, néprajzkutató. A Magyar Művészeti Akadémia tagja. 2011-től az ELKH BTK Néprajztudományi Intézetének tudományos munkatársa, 2013-ig a Moldvai Magyarság szerkesztője. Legutóbbi kötete: Oratórium (versek, 2020).