Kereső

Miklya Luzsányi Mónika (1965, Békéscsaba) író, szerkesztő, pedagógus, szociáletika szakos teológus, a CikCakk keresztény gyermekmagazin főszerkesztője. Az utóbbi időben elsősorban gyermek-, ifjúsági és szakirodalmat írt, módszertani segédanyagokat állított össze. Legutóbbi kötete: Az ecsedi boszorkány (regény, 2019).

Tóth Krisztina (1967, Budapest) Babérkoszorú-, József Attila-, Radnóti-, Illyés Gyula-, Vas István- és Márai Sándor- díjas költő, író, műfordító, üvegművész. Tanulmányait az ELTE Bölcsészettudományi Karán végezte. Kortárs francia irodalmat fordít, több tankönyv szerzője. Legutóbbi kötete: Bálnadal (versek, 2021).

Kákonyi Lucia (1957, Budapest) író, angoltanár, a BGSZC Hunfalvy János Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Technikumban tanít. Elvégezte a Magyar Íróakadémia mesterkurzusát, majd csatlakozott a Turczi István vezette Filter Írócsoporthoz, melynek azóta is tagja. Írásai 2011 óta jelennek meg antológiákban, nyomtatott és elektronikus irodalmi folyóiratokban. Válogatott novellái hamarosan önálló kötetben is olvashatók.

Albert László (1949, Budapest) író, újságíró, Brisbane-ben él.

Nyilasy balázs (1950, Budapest) költő, irodalomtörténész, egyetemi tanár

Kontra Ferenc (1958, Darázs) író, szerkesztő. A pécsi Nagy Lajos Gimnáziumban érettségizett, majd a szegedi József Attila Tudományegyetemen diplomázott. 1987-től az Új Symposion irodalmi szerkesztője, 2001-től pedig a Kilátó irodalmi melléklet szerkesztője 2015-ig. Kreatív írást tanít az Újvidéki Egyetem magyar tanszékén. 2000-ben a Frankfurti, 2008-ban a Lipcsei Könyvvásár díszvendége. Munkái német, angol, francia, lengyel, román, horvát, bolgár és szerb nyelven is olvashatók. 2019-től a Magyar Művészeti Akadémia tagja. Fontosabb elismerései: Márai Sándor-díj (2012), József Attila-díj (2013), Arany János-díj (2018). Az álom hídja című regényért (2018) a Magyar Művészeti Akadémia Év Könyve díjában részesült (2018). Legutóbbi kötete: Lepkefogó (novellák, 2020).

Lakatos-Fleisz Katalin (1978, Nagykároly) Irodalomtörténész, tanár. Doktori tanulmányait Debrecenben és Finnországban végezte. Kolozsváron él.

Tőzsér Árpád (1935, Gömörpéterfalva) Kossuth-, József Attila-, Déry Tibor-, Füst Milán- és Alföld-díjas, Quasimodo- emlékdíjas költő, író, műfordító, irodalomtörténész. A Nemzet Művésze, a Magyar Művészeti Akadémia tagja. A Hét szerkesztője, az Irodalmi Szemle főszerkesztője. A pozsonyi Comenius Tudományegyetem adjunktusa. A Madách–Posonium Kiadó főszerkesztője. Legutóbbi kötete: Vagyonos apáink (tanulmányok, esszék, 2021).

1971-ben, Budapesten született, József Attila-, Gérecz Attila-, Déry Tibor-, kétszeres Quasimodo-, Prima Primissima és Ma­gyarország Babérkoszorúja díjas költő, író, műfordító. Az ELTE magyar–francia szakán végzett. 1994–2013 között a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanára. 1999 és 2013 között a Nagyvilág című folyóirat szerkesztője, 2000-től 2005-ig a Dokk.hu internetes folyóirat egyik alapító szerkesztője volt. Legutóbbi kötete: #jóéjtpuszi (2021).

Turczi István (1957, Tata) Babérkoszorú-, József Attila-, Eminescu- és Prima Primissima-díjas költő, író, műfordító. A Parnasszus folyóirat és könyvkiadó igazgató-főszerkesztője. 2005-től a Magyar Írószövetség Költői Szakosztályának elnöke. A Magyar PEN Club főtitkára, a Költők Világkongresszusa alelnöke. Legutóbbi fordítása: Edwin Morgan: A démon kiskátéja (versek, 2022).

Lokodi Imre (1960, Mikháza) író, újságíró. Tanulmányait Marosvásárhelyen és Kolozsváron végezte, a rendszerváltás után bukaresti, marosvásárhelyi és nagyváradi napi- és hetilapoknál, valamint az Erdélyi Magyar televíziónál dolgozott. Rövidprózái rendszeresen megjelennek különböző erdélyi és mqagyarországi folyóiratokban, illetve budapesti antológiákban. Legutóbbi kötete: Nekuláj almája. (novellák, elbeszélések, 2016).

Lakatos-Fleisz Katalin (1978, Nagykároly) író, tanár, irodalomtörténész. A Debreceni Egyetemen, valamint Finnországban szerzett doktori fokozatot magyar irodalomtudományból. 2005 óta különböző erdélyi és magyarországi folyóiratokban rendszeresen közöl tanulmányt, esszét, novellát, verset és kritikát. Önálló kötete: Önreflexív alakzatok Krúdy Gyula prózájában (monográfia, 2017).

Vári Fábián László (1951, Tiszaújlak) Kossuth-, Babérkoszorú-, József Attila-, Ratkó József-, Arany János- és Kölcsey-díjas, Balassi-emlékkardos költő, műfordító, folklorista. A Magyar Művészeti Akadémia tagja. Nyíregyházán, illetve a kárpátaljai Mezőváriban él, a Magyar Írószövetség Kárpátaljai Írócsoportjának és az Együtt szerkesztőbizottságának elnöke. Legutóbbi kötete: Vásártér (regény, 2018).

Kürti László (Vásárosnamény, 1976. november 29.) költő, szerkesztő, tanár. Jelenleg tanárként dolgozik a Mátészalkai Esze Tamás Gimnáziumban.  A Vörös Postakocsi és a Pertium szerkesztője, a Fiatal Írók Szövetségének, a József Attila Körnek, a Szépírók Társaságának, a Magyar Írószövetségnek tagja. Mátészalkén él.

Majoros Sándor (1956, Bácskossuthfalva) író. 1976-tól 1991-ig Bácskossuthfalván elektrotechnikusként dolgozott, 1991 óta Bu­dapesten él. József Attila- (2004), Artisjus- (2008), Márai Sándor-díjas (2011), továbbá Magyar Arany Érdemkereszt polgári tagozat kitüntetésben részesült (2018). Az ellenség földje (novellák, 2017) című kötete a Magyar Művészeti Akadémia Könyv Nívódíjában részesült (2017). Legutóbbi kötete: Rejtőzködő határok (válogatott novellák, 2021).

Marosi Gyula (1941, Budapest) 1966 óta publikáló író. 1973- ban a József Attila Kör alapítója, majd titkára. Volt a Mozgó Világ prózarovatának vezetője, majd a Magyar Televízió dramaturgja. József Attila- (1981), Balázs Béla- (1997) és Prima díjas (2015). Legutóbbi kötete: Az ifjúság tört szárnyú madara (elbeszélések és novellák, 2020).

Villányi László (1953, Győr) József Attila-, Zelk Zoltán-, Kormos István-, Greve-, Déry Tibor-, Alföld-, Székely Bicskarend- és Radnóti-díjas költő. A Szombathelyi Főiskola népművelés–magyar szakán végzett. A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja. 1990–2020 között a Műhely folyóirat főszerkesztője. Legutóbbi kötete: mindenek előtt (versek, 2020). (Fényképét Huszár Gábor készítette.)

Mátyás Győző (1954–2021, Budapest) író, szerkesztő, film­esztéta, egyetemi oktató. A nyolcvanas évek végén debütált, prózáit neves folyóiratok közölték az Alföldtől az ÉS-en át az Újhold-Évkönyvig, kötete is megjelent (Bilincstörők). Közel két évtizeden át volt a Kritika című folyóirat egyik szerkesztője, majd egyetemi oktatóként folytatta pályáját. 2019-től ismét rendszeresen publikált prózát irodalmi lapokban, antológiákban. Legutóbbi kötete: A látszat birodalma – David Fincher mozija (tanulmánykötet, 2009). Szökevények című regénye és A lét nyikorgó lengőajtaja című novelláskötete megjelenés előtt áll.