Kereső

Fecske Csaba (1948, Szögliget) József Attila-, Szabó Lő­rinc- és Utassy József-díjas költő, meseíró, publicista. Sok éven át az Észak-Magyarország jegyzetírója, az Új Észak és az Új Holnap szerkesztője, az Új Holnap Stúdió vezetője. Legutóbbi kötete: Árnyűző élet (versek, 2020).

Fekete Vince (1965, Kézdivásárhely) József Attila-, Sziveri János- és Pro Literatura-díjas, Erdély Kortárs Magyar Kultúrájáért-díjas költő, műfordító. A Babeş–Bolyai Tu­dományegyetemen, majd a JATE bölcsészkarán végzett. 1999-től a Székelyföld szerkesztője, 2004-től főszerkesztőhelyettese. Budapesten él. Legutóbbi kötete: Vargaváros (versek, 2019).

Fenyvesi Ottó (1954, Gunaras, Bácska) József Attila-díjas költő, szerkesztő. Az Újvidéki Egyetem magyar szakán Az év versei 2022 368 végzett. 1975–1983 között az Új Symposion szerkesztője. 1983-tól az Újvidéki Rádió szerkesztője. 1991 óta Veszprémben él. 2002 óta az MTA veszprémi Területi Bizottságának munkatársa. A Vár Ucca Műhely folyóirat szerkesztője. Legutóbbi kötete: Paloznak overdrive (versek, 2021)

Filip Tamás (1960, Budapest) József Attila- és Budapestért-díjas költő. Közjegyzőként dolgozik. A Kortárs, majd a Magyar Napló versrovatát szerkesztette. 2016–2017 folyamán a Dokk világhálós költészeti folyóirat főszerkesztője. Legutóbbi kötete: Nulladik nap (versek, 2020).

Marosi Gyula (1941, Budapest) 1966 óta publikáló író. 1973- ban a József Attila Kör alapítója, majd titkára. Volt a Mozgó Világ prózarovatának vezetője, majd a Magyar Televízió dramaturgja. József Attila- (1981), Balázs Béla- (1997) és Prima díjas (2015). Legutóbbi kötete: Az ifjúság tört szárnyú madara (elbeszélések és novellák, 2020).

Irodalomtörténész, teológus, a PPKE BTK Óvó- és Tanítóképző Tanszékének egyetemi adjunktusa. Kutatási területe Ottlik Géza, Nemes Nagy Ágnes, Pilinszky János és Weöres Sándor életműve, az újholdas írónemzedék poétikája, valamint a művészet és a vallás közös beszédmódja és tapasztalati horizontja. Magyar‒teológia szakos tanárként végzett a Szegedi Egyetemen 2001-ben. Doktori fokozatot ugyanitt szerzett 2005-ben, irodalomtudományi területen. Legutóbbi kötete: „Kimondani, s elrejteni.” Kompozíciós formák Nemes Nagy Ágnes költészetében (IM-könyvek, Magyar Napló, Budapest, 2023).

Költő, műfordító, tanár. A Károli Gáspár Református Egyetem docense. Főbb kutatási területe a modern magyar és kortárs költészet, líraelmélet, kreatívírás, verstan. Disszertációját saját számítógépes verstani kutatásaiból és Weöres Sándor lírájából írta. Dekonstruált ritmika. A vers szótagidőtartam-lüktetésének szimmetriarendje Weöres Sándor Magyar etűdök-verseinek 1. sorozatában címmel könyv alakban is megjelent (Ráció, Budapest, 2014). Legutóbbi verseskötete: Villanó por (Magvető, Budapest, 2023). Újabb verseskötete idén ősszel fog megjelenni.  

Irodalomtudós, zenetörténész, szemiotikus. 2019-ben az ELTE-n szerzett doktori fokozatot összehasonlító irodalomtudományból az úgynevezett wagneriánus regény problémájáról, azon belül is a zenei és irodalmi motívumkezelés kapcsolatáról írott disszertációjával. Jelenleg az ELTE angol nyelvű szemiotika MA programjának oktatója, valamint a Milton Friedman Egyetemen kommunikációelméleti és kultúratudományi tárgyakat tanít. Fő kutatási területei az irodalom és zene közötti intermediális kapcsolatok, illetve a másik médium idegenségének poétikai kiaknázása szövegekben és zeneművekben. Legutóbbi könyve: Az irodalmi vezérmotívum és a wagneriánus regény (IM-könyvek, Magyar Napló, Budapest, 2022).