Kereső

Irodalomtudós, zenetörténész, szemiotikus. 2019-ben az ELTE-n szerzett doktori fokozatot összehasonlító irodalomtudományból az úgynevezett wagneriánus regény problémájáról, azon belül is a zenei és irodalmi motívumkezelés kapcsolatáról írott disszertációjával. Jelenleg az ELTE angol nyelvű szemiotika MA programjának oktatója, valamint a Milton Friedman Egyetemen kommunikációelméleti és kultúratudományi tárgyakat tanít. Fő kutatási területei az irodalom és zene közötti intermediális kapcsolatok, illetve a másik médium idegenségének poétikai kiaknázása szövegekben és zeneművekben. Legutóbbi könyve: Az irodalmi vezérmotívum és a wagneriánus regény (IM-könyvek, Magyar Napló, Budapest, 2022).

Jancsó Lula vagyok, 22 éves. Az ELTE Bölcsészettudományi Karán hallgatok művészettörténetet, zenét és irodalmat 2023 óta. A Corvinus International Relations szakán is elkezdtem tanulmányaimat. Beszélek angolul, németül felsőfokon, olaszul társalgási szinten. Színészetet tanultam, játszottam több kisfilmben. Gyerekkorom óta írok, a mai napig naplót és 2022 óta verseket, novellákat, amelyekből néhány megjelent irodalmi folyóiratokban.

Zsidó Ferenc (1976, Székelyudvarhely) író, kritikus, a Székely­föld folyóirat főszerkesztője. Székelykeresztúron él. Legutóbbi kötete: Trendek és elhajlások (irodalomkritikák, 2021).

1953-ban született Zalaegerszegen. Alapélménye Babits Mihály és Emily Dickinson lírája, a Nyugat folyóirat és kiadó szellemi világa, Nemes Nagy Ágnes és Rónay György költészete, Ambrus Zoltán írásai. Érdeklik filológiai és szövegkiadási kérdések – amennyiben hozzásegítenek a szerzői személyiség megismeréséhez. A Pagoda és krizantém című sorozat szerkesztője.

Irodalomtörténész, teológus, a PPKE BTK Óvó- és Tanítóképző Tanszékének egyetemi adjunktusa. Magyar–teológia szakos tanárként végzett a Szegedi Egyetemen 2001-ben. Doktori fokozatot ugyanitt szerzett 2005-ben: disszertációjában Nemes Nagy Ágnes költészetének dialogikus jellegét és vonatkozásait vizsgálta Martin Buber perszonalista filozófus gondolatrendszerének tükrében. Kutatási területe még Ottlik Géza, Pilinszky János és Weöres Sándor életműve, az újholdas írónemzedék poétikája, valamint a művészet és a vallás közös beszédmódja és tapasztalati horizontja. Legutóbbi kötete: „Kimondani, s elrejteni.” Kompozíciós formák Nemes Nagy Ágnes költészetében, (Magyar Napló, Budapest, 2023, IM-könyvek).

Irodalomtörténész, szerkesztő. Magyar(tanár), összehasonlító irodalomtudomány, drámapedagógia és atipikus fejlődés szakokon végzett. PhD-fokozatát az ELTE Irodalomtudományi Doktori Iskolájában szerezte meg 2018-ban. Az ELTE BTK kutatója, az Általános Irodalomtudományi Kutatócsoport és a Modern Antikvitásrecepció Kutatócsoport tagja. Az Irodalmi Magazin főszerkesztője, az Irodalomtörténet folyóirat szerkesztője. Főként modern és kortárs magyar költészettel foglalkozik. Legutóbbi könyve: „égbolttá szélesülsz”.  Organikusság Nemes Nagy Ágnes költészetében (Ráció – Szépirodalmi Figyelő Alapítvány, Budapest, 2024).

Benedek Szabolcs (1973, Budapest) József Attila- és Látó-díjas író, szerkesztő. Szolnokon nőtt fel, majd a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen szerzett diplomát, politikatudomány szakirányon. A kötetben szereplő novellájával harmadik helyezést ért el a Győr 750 című szépirodalmi pályázaton. Legutóbbi kötete: Király! (ifjúsági ismeretterjesztő mű, 2021). Portréját Máté Péter készítette.

Magyar nyelv és irodalom szakos tanárként, valamint pedagógiai szakos tanárként és szakpedagógusként végzett az ELTE-n, ugyanitt szerzett doktori fokozatot neveléstudományból és irodalomtudományból. Fejlesztő irodalomterapeuta, tréner. Az Apor Vilmos Katolikus Főiskola tanszékvezető főiskolai tanára, a Katolikus Pedagógia főszerkesztője, az Irodalmi Magazin főszerkesztő-helyettese. Kutatási területei: pedagogikum a művészetekben, a felvilágosodás korának magyar irodalma. Legutóbbi szerkesztett kötete: Az iskola térpoétikája, Martin Opitz – Apor Vilmos Katolikus Főiskola, Budapest, 2025 (TÉRformák – TÁRsadalomformák 13.).

Kollár Árpád író, műfordító, irodalomszervező.
Zentán született 1980-ban, Szabadkán nőtt föl, Szegeden él. Öt gyermek édesapja.

Lújzi-Kalagorban született, 1976. november 4-én, Bákó megyében, Romániában. Csángó magyarnak vallja magát.  2005-ben a Hargita Kiadónál jelent meg első könyve Csángó vagyok címmel.Tagja  a Moldvai Magyarok a Moldvai Magyarokért szervezetnek és a Magyarfalu Alapítványnak. Civil életben két gyermek édesanyja, és értékesítőként dolgozik.

953-ban születtem Nyíregyházán. Berecz András festőművész és Tóth Sándor szobrászművész  szakkörében sajátítottam el a szakmai alapokat.

 A Magyar Képzőművészeti Egyetem festő-restaurátor szakán diplomáztam 1988-ban,

 Klimó Károly és Veress Sándor voltak a mestereim. 1976-tól szerepelek, mint kiállítóművész. 1999-2001 között a budapesti Lurdy Galéria 1-3 kurátora voltam. 2006-2008 között a nyíregyházi Galéria 1-3 kiállítótermét vezettem.

 Az alkotóművészetek mellett illusztrálok, restaurálok. Tanulmány utam volt az Amerikai Egyesült Államokban, Kanadában, Ausztriában, Görögországban, Németországban, Olaszországban valamint Svédországban.

Hedry Mária kortárs magyar írónő, költő és drámaíró, akinek munkássága mind a felnőtt szépirodalomban, mind a gyermek- és ifjúsági irodalomban, valamint a színházi világban is meghatározó. Műveiben gyakran jelennek meg történelmi, családi és mély emberi sorsok, drámáit pedig rendszeresen játsszák a hazai és határon túli színházak.