Barabás Zoltán  (1953, Nagyvárad - 2015, Nagyvárad) költő, újságíró, szerkesztő. Nagyváradon született 1953-ban, a kolozsvári tudományegyetemen szerzett bölcsészdiplomát, 1981-től dolgozott a sajtóban, a bukaresti Előre és a Romániai Magyar Szó, majd a nagyváradi Erdélyi Napló munkatársa volt, közben a Királyhágómelléki Református Egyházkerület tájékoztatási szolgálatának vezetője és a Partiumi Közlöny szerkesztője, majd az egri Agria főmunkatársa. Tagja volt a Tokaji Írótábor kuratóriumának, 2008–2011 között a Partiumi Magyar Művelődési Céh igazgatója, 2004–2014 között a Partiumi Írótábor főszervezője, a Pro Universitate Partium Alapítvány munkatársa. Önálló verseskötetei: Ulysses gúnyájában (1997), Valaki állt a szélben (1998), Hűvös holdfényben (2000), Balkáni szürkület (2002), Pótszavak nélkül – egybegyűjtött versek (2003), Homályhatáron (2004), Kútbanézők (2006), Vaksakk (2014). Díjai: az Anyanyelvi Konferencia elnökének elismerő oklevele (Nagyvárad, 2005), Bartók Béla-emlékdíj (Nagyvárad, 2006), Bocskai-díj (Nagyvárad, 2008), a Magyar Írószövetség elnökének díszoklevele (Budapest, 2009).