Megjelent a Magyar Napló novemberi száma

Megjelent a Magyar Napló novemberi száma

Magyar Napló - 2023 novemberi szám

A Magyar Napló novemberi számának tartalmából:

„Szaniszló Ágost 1797. március 10-én érkezett Pétervárra. A város határában köszöntésére felsorakozott tömegben fölfedezett két ismerős fiatalembert: Adam Jerzy és Konstanty Czartoryskit, akiket apjuk, Adam Kazimierz túszokul Katalin cárnő udvarába küldött, hogy birtokait megmentse az elkobzástól. Nem sejthette, hogy a 19. században Adam Jerzy Czartoryski lesz az, aki majd legtöbbet tesz Lengyelország helyreállításáért.”

(Kovács István: A Kościuszko vezette felkeléstől Lengyelország végleges felosztásáig)

              

„Nem hagyjuk ősi birtokunk.

Nyelvünk ne sír takarja.

A lengyel nemzet mi vagyunk,

Pjasztok királyi sarja.

Nem törhet zsarnok ellenünk.

Úgy segíts, Istenünk!”

(Maria Konopnicka: Eskü)  

 

„Petőfi művei (Mickiewicz műveihez hasonlóan) a 19. században inspiráló forrást jelentettek számos közép-európai, különösen szlovák, délszláv, kárpátaljai ruszin költőnek. Hatással voltak a német nyelvű irodalomra is (…) Ennek eredményeként Herman Grimm kétkedés nélkül jegyezte le, hogy Petőfinek helye van a világirodalom öt legnagyobb költője között, olyanok mellett, mint Homérosz, Dante, Shakespeare és Goethe.”

(Jerzy Snopek: Petőfi, a fenomén)

 

„Feldúlt városokban, romok közt rekedtek

csonkoltan, szétzúzva, téglasírba zártan, 

kiket úgy szerettem, s akik úgy szerettek 

lengyel hazámban. 

(…) 

Messze földre űzötten másról daloljak?

Mást várjak igazában?

Többé sose lássam, akikért rajongtam

egykor hazámban?”

(Kazimiera Iłłakowiczówna: Nagyon egyszerű dal)

 

„A forradalmat a poznańi társaikkal szolidaritást vállaló egyetemisták robbantották ki. Hamarosan csatlakozott hozzájuk Budapest és a vidék lakossága, s az emberek fegyvert ragadtak. (…) mint minden függetlenségi mozgalomban, ebben is részt vettek gyerekek és fiatalok. Elköteleződésük és bátor fellépésük jelképévé vált a tizenöt éves Mansfeld Péter, a felkelők csoportjait összekötő fiú, a forradalom utáni elnyomás legfiatalabb áldozata.”   

(Daniel Warmuz: 1956 gyerekszemmel

*

Tematikus összeállítással jelentkezik a Magyar Napló folyóirat novemberben Lengyelország függetlenségének 105. évfordulója alkalmából. A Nyitott Műhely rovat vendége Feliks Netz (1939–2015) lengyel költő, író, műfordító, hungarológus, akivel Zsille Gábor költő készített eddig még nem közölt interjút 2013-ban. A jeles szerző a magyar kultúra elkötelezett népszerűsítője volt, Márai Sándor első lengyel fordítója. Gazdag irodalmi pályája során sok száz magyar költeményt ültetett át anyanyelvére: „Amikor megértettem, hogy Márai a 20. század egyik legkiválóbb írója, mindenképpen a lengyel olvasók elé szerettem volna állítani. Megbízás nélkül, saját szakállamra lefordítottam A gyertyák csonkig égnek című kisregényét, és sikerült megjelentetnem az egyik legrangosabb varsói kiadónál. Nagy tetszést aratott, sokan felfigyeltek rá. Küldetésemhez csatlakozott egy pályatársam, Teresa Worowska, aki nemsokára elkészült az Egy polgár vallomásaival, illetve egy remek válogatással a Naplóból. Majd jöttek az én újabb regényfordításaim. Öt éven belül a Márai-életmű minden kiemelkedő alkotása hozzáférhető lesz lengyelül. S miért ilyen fontos számomra? A válasz egyszerű: nem minden regénye remekmű, de valamennyit beragyogja az Igazság Lelke.” Lapszámunkban továbbá Bohdan Zadura, Feliks Netz, Kazimiera Iłłakowiczówna, Krzysztof Karasek, Maria Konopnicka versei, valamint Stefan Żeromski és Wacław Holewiński prózái szerepelnek. Kovács István költő, műfordító, történész olvasmányos tanulmánnyal jelentkezik, amelyben elbeszéli a 18. század végi Lengyelország történetének a Kościuszko vezette felkeléstől az ország végleges felosztásáig tartó időszakát. Ifj. Béri Géza műfordító esszéjében megrajzolja a 19. században élt híres lengyel költőnő, Maria Konopnicka gyújtó hangú, a nemzeti megmaradásért kiálló verseinek történelmi hátterét, amelyek a megszállt lengyel területeken uralkodó egyre súlyosabb állapotokra születtek válaszul. Rosonczy Ildikó történész tanulmányának fókuszában az 1863-as lengyel szabadságharc egyik magyar önkéntese, Bányász Márton áll, aki orosz fogságba került, és 12 évnyi szibériai bányamunkára ítéltetett. A tanulmány részleteket tartalmaz Bányász Márton Egy magyar rab Szibériában című művéből: „Napról napra megtettük rendes utunkat. A fájdalmakkal sújtott vándorsereg egyik állomásról a másikig vánszorgott, mint a búcsúsok menetei, kik az üdvözítő egyik szenvedéshelyétől a másikig vándorolnak. Majd’ minden állomáson maradtak hátra betegek, haldoklók és megholtak. Nevezetes útnyomok Varsótól Katyerinburgig az Uralban! Orosz földön lengyel vérnyomok! Bár látná meg egykor a mindenható cár, ha mindjárt csak éji álmában is, e fekete vonalat, talán meggyőződnék róla, hogy az oly hatalom, melyet ily szálak kötnek össze, a legiszonyúbb, egyszersmind a legnyomorultabb a világon!” Wojciech Kaliszewski irodalomtörténész a Lengyelországban megjelent Petőfi Sándor-versválogatást méltatva írja: „Jerzy Snopek a Petőfi-versek fordítását szokatlanul erőteljes, magával ragadó és szellemes lengyel nyelven készítette el. Az eredetit és a fordítást összekötő érzelmi és stilisztikai identitás következtében úgy érezzük, mintha lengyel nyelven újjászületett Petőfink lenne, expresszív erejével, tisztán, világosan és kifejezően hangzó Petőfink.” A kötet előszavát ugyancsak Jerzy Snopek irodalomtörténész, műfordító, diplomata jegyzi, amely szintén helyet kapott összeállításunkban. Daniel Warmuz műfordító, irodalomkutató, hungarológus tanulmányrészletében 1956-ról szól két magyar irodalmi alkotás, Kovács István A gyermekkor tündöklete, valamint Csics Gyula Magyar forradalom 1956 című művén keresztül: „Azok a könyvek, amelyek nehéz történelmi eseményekről tanúskodnak, és főszereplőjüknek egy gyermeket választanak, nemcsak érdekfeszítő olvasmányt, hanem mindenekelőtt történelmi ismereteket és sajátos betekintést ígérnek a magyarok tudatának működésébe.” Luzsicza István költő, szerkesztő Dominika Teskével, a budapesti Lengyel Intézet igazgatójával készített kisinterjút a november 11-i Lengyel Függetlenség Napja köré szervezendő ünnepi események kapcsán: „A két nemzet közös történelmére összpontosítva kínálunk minden korosztálynak programokat, remélve, hogy aki fiatalon találkozik kultúránkkal, az egész életére velünk marad. Széles repertoárt kívánunk biztosítani a kortárs irodalom, film, képzőművészet és zene kedvelőinek is. Fontos megerősítenünk a lengyel szakok jelenlétét a magyar egyetemeken, s hogy kortárs irodalmunk minél szélesebb körben kerüljön fordításra és kiadásra magyarul, hangsúlyosan megjelenve a könyvpiacon. A lengyel nyelv oktatása is folytatódik, e tevékenységünk továbbra is kiemelt szerepet fog játszani.” A Könyvszemle rovatban Kovács István Film – Költészet – Történelem, Tefner Zoltán Az Osztrák–Magyar Monarchia lengyelpolitikája. 1914–1918, a Lengyelkérdés Magyarországon az első világháborúban, Varga E László Két jóbarát. Források és iratok a magyar–lengyel politikai és katonai kapcsolatokhoz. 1918–1920, Stanisław Jankowski „Agaton” Hamis igazolvánnyal Varsó halálgyűrűjében. Visszaemlékezések a Harcoló Lengyelországra. 1939–1946 című kötetéről olvashatunk. Lapszámunkat Ducki Krzysztof grafikus, plakáttervező munkáinak reprodukcióival illusztráltuk. 

A Magyar Napló előfizethető: ITT