Tisztelt Dzsubák Tamás!

Mivel a Magyar Napló folyóirat főszerkesztő-helyetteséhez, Bíró Gergelyhez eljuttatott kérdései nem csupán a folyóiratot, hanem az Irodalmi Magazint és a könyvkiadót is érintik, engedje meg, hogy a mindhárom médiumért felelős Magyar Napló Kiadó Kft. ügyvezetőjeként magam válaszoljak.

Az Ön által megfogalmazott felvetések valamennyi irodalmi lapot érintik. A cél az, hogy a közös problémákra hosszú távú megoldásokat keressünk. A legalapvetőbb probléma az alulfinanszírozottság. Ez évtizedek óta teremt alapot a különféle irodalmi orgánumok „versenyeztetésének”. Miközben hisszük, hogy az irodalmi lapok kielégítő megtámogatása nem jelent számottevő tételt sem az NKA, sem általában a költségvetés számára. Ezért lenne fontos most egységesen átgondolni a helyzetüket és a finanszírozási struktúrát.

A kiszámíthatóság alapja a hosszú távú finanszírozási stratégia. Szükségesnek tartjuk a korábban már alkalmazott, hároméves ciklusokra tervezett támogatási rendszer visszavezetését és állandósítását, amely lehetővé teszi a szerkesztőségi műhelymunka tervezhetőségét és a biztos megjelenést. Emellett nagyon fontos, hogy a folyóiratműhelyek működésre is fordíthassák az elnyert támogatásokat: béreket, rezsit, bérleti díjakat, egyéb működési költségeket is fizethessenek belőlük, hiszen a magaskultúra hordozói soha nem tudtak megélni a piacról, hogy ezeket a költségeket a bevételeikből fedezhessék – hosszú távon azonban az a szellemi munka, melyet végeznek, felbecsülhetetlen értékű kulturális hozadékkal rendelkezik.

Az Ágoston Zoltán és Szirák Péter főszerkesztő urak által jegyzett nyílt levélben és az Ön 2026. május 12-i cikkében elősorolt, kiadónkat érintő megjegyzésekre a miheztartás végett a következőkről tudom tájékoztatni.

Ahogy más is megtehette és -tette is, kiadónk hagyományszerűen, meglehetősen régóta, minden évben benyújtott a mindenkori kulturális miniszternek támogatási kérelmet lapjai és könyvei megjelentetésére, irodalomnépszerűsítő programjai, konferenciái megvalósítására – függetlenül az NKA-nál elnyert vagy remélt támogatásoktól, amelyek általában csak egy részét fedezik a költségeknek. Volt, amikor kapott a miniszteri keretből, és volt (nem egyszer), amikor nem. Kiadónk a Magyar Napló 12 lapszáma mellett évente 50-60 könyvet is megjelentet, és 2013 óta gazdája a klasszikus irodalom népszerűsítésében egyedüli periodikának, a negyedéves, önálló szerkesztőséggel működő Irodalmi Magazinnak is, amelyet előszeretettel használnak tanárok mind a közép-, mind pedig a felsőoktatásban. Tény, hogy meglehetősen költséges kiadvány, mind könyvészeti minőségében, mind pedig a magazinjellegét kölcsönző számos reprodukció, fotó és egyéb illusztráció végett, közvetlen előállítási költsége évi 28-30 millió forint. 

Kérdésére, miszerint „hogyan lehetséges, hogy 2025-ben egyetlen kiadó (Magyar Napló) két különböző jogcímen összesen közel 50 millió forint miniszteri/extra támogatáshoz jutott, miközben nagy múltú országos folyóiratok adománygyűjtésre kényszerültek a puszta túlélésért?”, a következő pontosítással szolgálhatunk: 2025-ben miniszteri különkeretből a Magyar Napló Kiadó Kft. 30 millió forint támogatást kapott az Irodalmi Magazin lapszámainak megjelentetésére és a negyedéves periodikához kötődő rendezvények megtartására, valamint 18,9 millió forint támogatást a könyvkiadó irodalmi rendezvényeire, továbbá Az év novellái 2025 és Az év versei 2025 című antológiák megjelentetésére – tehát ez utóbbi támogatás nem kapcsolódik egyik folyóiratunkhoz sem.

Nem szerencsés műhelyünket, a két lapot is működtető könyvkiadót összehasonlítani egy egyetlen periodikát megjelentető és annak online változatát működtető alapítvánnyal. Sem az ellátott feladatok, sem az elvégzett munka mennyisége nem összevethető.

A főszerkesztő urak által kiemelt, az Alföld és a Jelenkor folyóiratokat illető 2024-es döntést (6 837 000 Ft) pedig még 2025 őszén követte egy kompenzációs támogatási összeg, 11 millió forint az Alföld, és 10 millió forint a Jelenkor esetében, így az ő tényleges támogatásuk az NKA részéről 17 837 000 Ft (Alföld), valamint 16 837 000 Ft (Jelenkor). Ezen felül mindkét folyóirat jelentős önkormányzati támogatásban részesül, 2025-ben és 2026-ban is például 4–4 millió (Jelenkor), illetve 11 és 12 millió (Alföld) forinthoz jutottak a helyi önkormányzatoktól. Az általunk kiadott Magyar Napló és az Irodalmi Magazin folyóiratok ilyen jellegű támogatást soha nem kaptak.

Összességében fontos tudatosítani és kimondani, hogy az NKA által megítélt támogatások ugyan nélkülözhetetlenek, mégsem elegendőek (a magasabb összegek esetében sem) az irodalmi folyóiratok zavartalan működéséhez. Számukra jobb helyzet csak közös fellépéssel érhető el, de ebből a kezdeményezésből egyéni érdekeiket szem előtt tartva egyesek már most kihátráltak.

Véleményünk szerint a mindenkori döntéshozóknak első lépésben azt kell rögzíteniük, hogy a magyar irodalmi kultúra – és annak alapvető bázisai, a folyóiratok és a könyvkiadók – léte alapvető társadalmi szükséglet. Ha ez az elvi döntés megszületik, illetve újra tudatosul, a zavartalan működés anyagi feltételei már pontosan meghatározhatóvá válhatnak. Ennek kiindulási pontjait fentebb érintettem.

A hagyományosan sokszínű magyar irodalmi folyóirat-kínálat nemzeti kincsünk, a kortárs magyar irodalom gazdagságának, változatosságának egyszerre fóruma és alakítója. Mi nem szeretnénk részt venni abban az álszent polémiában, hogy melyik folyóirat értékesebb a másiknál. Minden szerkesztőség, minden irodalmi műhely egy-egy adott irodalmi ízlés és szellemi kör médiuma. Ebből a nézőpontból (is) minden folyóirat-megszűnés – így jelenleg a Hitel folyóirat megszűnéséről szóló hír is – végtelenül elszomorító. Nem csupán a szakma, de az olvasók is szegényebbek lesznek általa

Üdvözlettel,

Zsiga Kristóf

ügyvezető igazgató

Magyar Napló Kiadó Kft.