„Annak a társadalomnak, amelyet a regényből ismerünk, az erőszak, a félelem és a bizalmatlanság a mozgatói – a mai olvasó (…) talán el sem tudja képzelni, hogy ezek a romboló erők milyen perverz hatékonysággal deformálták a romániai, az erdélyi társadalmat 1989 előtt (és bizony részben 1989 után). A négy évtized (és természetesen a korábbi, akkor sem az európai demokráciák szabályrendszere szerint alakult korszakok) igen nagy mértékben rombolta le és rontotta meg a társadalom sejtrendszerét: a tömeges méretekben elterjedt szorongás, az egymással szemben módszeresen felkeltett bizalmatlanság (…) szinte lerombolta a társadalmi szolidaritás, a méltányosság, a bizalom eredeti rendjét, és mindenestől egy cinikus és gátlástalan hatalmi gépezetnek szolgáltatta ki az egyéneket és a közösségeket. Valójában, persze a besúgás technikájának és lélektanának igen érzékletes ábrázolásán túl, ennek a társadalmi méretű mentális pusztulásnak a bemutatása jelenti Lőrincz György regényének legfőbb értékét.” (Pomogáts Béla)
