A novellafüzér a kiégés után kezdődik: főszereplője G, nógrádgárdonyi ragadványnevén Pesti, reklámszakemberként, „kreatívként” éli cseppet sem kreatív, ám annál zsúfoltabb és zavarosabb életét, amelynek minden területét fölöslegesnek érzi, teljes magányra és nyugalomra vágyik. „Könnyebb lenne megismerkedni egy idegennel, mint találni egy barátot.”- mondja. A vágyaktól mentes nyugalmat egy kis faluban, Nógrádgárdonyban találja meg, ahol hamar kiderül, hogy a falusiak élete is tele van fordulatokkal, sőt, a kis falu búra alatt elzárt világa egy másik világ kapuja lehet, melynek hírnöke az Öreg, a legendás szarvasbika. „Azt hiszem, a zárak sokkal inkább a beengedés lehetőségét hordozzák, a nyitásról szólnak, nem a zárkózásról” – írja a szerző a Rózsalugas című elbeszélésben. És valóban, az izgalmasan szőtt történettel másik világok kapuit nyitja meg az olvasó előtt.
Ebben a novellafüzérben egy férfi útja kanyarog, aki mindvégig a megváltást keresi, miközben nem veszi észre, hogy az a saját kezében van. Mindannyian keresünk, vagy ha nem, akkor minket keresnek. A főszereplő szavaival élve: „Én még sohasem kerestem Istent, de néha úgy érzem, ő már felfigyelt rám.”
