A Magyar Napló májusi számában a Nyitott Műhely vendége a székelyudvarhelyi Lőrincz György író, akit Zsidó Ferenc kérdez megváltozott hangkörökről, különféle prózaműfajokról, népiségről és urbánusságról, közösségi problémákról és az énbe zártságról fontosabb kötetei, életpályája főbb momentumai mentén. Jászberényi József esszéjében a templom szó eredetéről és az épület szakrális jelentőségéről ír; a 2019-ben kigyulladt Notre-Dame-ra utalva megjegyzi: „nem az egyes művészettörténeti és/vagy vallástörténeti értékek, tárgyak az igazán lényegesek, hanem a megszentelt tér. A tér, amelyet az emberek imái kilenc évszázad alatt erősítettek meg – az a klíma, amely kiemel minket a körülöttünk, a 21. század elejére mindenhol uralkodóvá váló, nem-valóságos létezők, a fogyasztói társadalom gyorsan romló és cserélődő látszat-tárgyainak, szimulákrumainak (Baudrillard) világából, és az élet-halál valós tereibe, a valódi, örök létezésbe emel.” A 400 éve született költő, hadvezér és hadtudós Zrínyi Miklósra emlékezünk Móser Zoltán tanulmányával, amelyben az alkotó műveiben fellelhető közmondásokból, szentenciákból nyújt válogatást, feltárva azok forrásait: „Jól ismert, hogy van két olyan sora, amelyek »közszólássá« váltak. Mindkettő Az török Áfium ellen való orvosság élére került mint jelige. Az egyik: »Ne bántsd a magyart«, nemzetünk vezérlő igéjévé lett. A másik, a mottó: »Sors bona nihil aliud« [jó szerencse kell, semmi más], amelyet Zrínyi saját magának alkotott »symbolumnak« nevezett.” A lapszámban továbbá Báger Gusztáv, Berka Attila, Bors Anna, Csorba Piroska, Füzesi Magda, Léka Géza, Ószabó István, Szabó Fanni, Szegedi Kovács György versei, valamint Döme Barbara, Lőrincz György, Marosi Gyula, Mezey Katalin és Vári Fábián László prózái szerepelnek. Kántor István filmrendezővel, aki 2019-ben vehette át a Tokaji Írótábor Hordó díját, Szilágyi Péter készített interjút a Himnuszról készített filmjéről, rendezői inspirációiról és rendezői világképéről. Gróh Gáspár esszéjében Görömbei Andrásra emlékezik, aki idén lenne 75 esztendős, és akinek küldetéstudatát „Az országhatártól független, teljes nemzetben gondolkodás, a szellem szabadságharcában való következetes, csak az elkerülhetetlen mértékben konfrontatív, de megalkuvást nem ismerő részvétel” jellemezte. A Könyvszemle rovatban a Magyar Napló Kiadó 2019-es gyerekköteteiről (Csender Levente: A különleges Meditittimó kalandjai, Szegedi-Szabó Béla: Hangyabefőtt, Kováts Gábor: Huba Álomföldén, Rovó Edina: Színekből font mesék, Jezsó Ákos: Mátyás király égig érő fája – Mesél a történelem, Péntek Imre: Noé bárkája), Árkossy István A Nautilus fénye. Rozsnyai Béla szobrászata, a „Jelentés a szívdobogásról. A versmondás Piafja: Pálfy Margit, Shrek Tímea Halott föld ez és Bakonyi István Arányok és erények című kötetéről olvashatunk. Lapszámunkat az égi és földi nőt, anyát ábrázoló képzőművészeti munkák reprodukcióiból válogattuk.
