Ha itt maradsz, úgy végzed,
mint ladányi nagyapád, mondja anyám.
Csak azt hagyja ki, hogyan is végezte.
Attól örökölted a hajadat,
azért nem lehet vele mit kezdeni,
ordítja, miközben hajkefével veri a fejemet.
Az volt ilyen élhetetlen. Az apád apja.
Bezzeg az én apám. Két házat is felépített.
És féltékenyégből bezárva tartotta a feleségét,
jegyzem meg.

Meghalt ladányi nagymama.
Nézd át a holmiját, kell-e valami, mondják.
A ház ugyanolyan hideg, mint amikor még élt.
Engem a nagypapa könyvei érdekelnek.
Szépirodalom, mezőgazdaság.
Proust, A baromfitenyésztés kézikönyve.
Kizavarták kapálni, mikor olvasott.

Csak a kakukkos órát hozom el.
Kiugrik a kakukk, rácsukom az ablakot.
Nekem ne járkáljon itt ki-be.
Nekem itt ne kakukkoljon.
Nem fűzöm be a láncot, hosszan lóg.
Végén kopott fémtoboz.
Lassan leng a zuglói lakás falán,
az íróasztalom felett.
Mint egy akasztott.

A vers lapunk 2023. augusztusi számában jelent meg.